Kb mennyivel megy a metro?

Igen, egyenáramú a betáplálás, 825V egyenáram.

Földelve nincsen, ha földelve van a rendszer akkor nincs áram alatt, hiszem a földelés életvédelmi célt szolgál: ha valami miatt mégis feszültség alá kerülne a szakasz a földelésen keresztül a földbe jut, és nem a munkásokra akik épp dolgoznak a rendszeren.

Gondolom a kérdésed arra irányult, hogyan alkot áramkört: A 3. sín a fázis potenciál, a futósín a föld potenciál. Tehát 3. sín - jármú - kerék - futósín.

A vasúton is a felsővezetékben van az áram, és a futósínnel alkot áramkört. A vasúton a felsővezeték szintén csak 1 vezeték, a fölötte lévő vezeték csak tartó célokat szolál. Az áram alatti rész, ami az áramszedővel érintkezik az a munkavezeték, a fölötte lévő pedig a hosszlánc. Azért szükséges, mert a nagy terhelés miatt jóval nagyobb keresztmetszetű a munkavezeték, ezáltal nagyobb a súlya is, plusz az engedélyezett sebesség akár 160 km/ó is lehet, ez hatalmas terhelést jelent.

Amúgy a vasúton sincsen mindenhol hosszlánc, főleg mellékvágányok, rakodók fölött szokott lenni szimplán magában a munkavezeték.

Hujujujujuj. Várj, alapvető dolgokat keversz össze.

Normál üzemben a készülékek leegyszerűsítve úgy működnek, hogy a konnektorban az egyik pólus a fázis és másik a nulla. A töltések a fázistól áramlanak a nulla felé, mert kettejük között potenciálkülönbség van, egészpontosan 230V-nak megfelelő. Áramlásuk során átmennek a mosógép motorján, vagy a turmixgép motorján, esetleg a porszívóén.

A metró ugyanez, csak egyenárammal: A 3. sín a fázis, a futósín a nulla, és a kettő közötti fogyasztó maga a metró. Vagy épp mozdony.

Tehát a működésükhöz alapvetően nem kell a földelés.

A földelés életvédelmi célokat szolgál, ezért is nevezik védőföldelésnek.

Otthon a mosógép minden fém alkatrésze össze van kötve, egyenpotenciálra van hozva, és hozzá van kötve a védőföldeléshez. Ez a konnektor 3. érintkezője, a két luk felett, oldalt. A konnektoron túl optimális esetben ez folytatódik egészen a villanyóráig, aholis a védőföldelés rá van kötve a nullavezetőre. Ennek az az egyetlen egyszerű oka van, hogy Te mint felhazsnáló ne tudj beleavatkozni, ne tudd átkötni.

Miért kell ez?

Ezzel, hogy a mosógép (és minden más védőföldeléses eszköz) fém alkatrészei össze vannak kötve, és a védőföldelésre vannak kötve, megakadályozzák, hogy ha esetleg valami hiba folytán (mondjuk zárlat, vagy épp elszakad a vezeték) a fázisvezeték a készülék fém alkatrészeihez hozzáérve feszültésg alá helyezze magát a készülék fém házát. Ez azért veszélyes, mert ha nem lenne földelés, akkor Te nem veszed észre, hogy hiba van, és a készülék fém házát megérintve megrázba az áram. Mert az áramkör rajtad keresztül záródna a föld felé.

Ehelyett a védőföldelés felé fog záródni: Fázisvezető -> hibahely -> védőföldelés -> 0 vezető a villanyóránál.

Ezután visszatérünk a metróhoz: A földelést akkor alkalmazzák, ha a 3. sín feszültsáége ki van kapcsolva.

A feszültség kikapcsolásával NEM földelődik azonnal a rendszer. A feszültséget kikapcsolják, majd külön kapcsolással kell földeni. Ilyenkor a 3. sín rendszere a földre lesz kötve, és ha esetleg valami oknál fogva feszültség alá kerülne a rendszer (hibás kapcsolás, vagy kóboráram, akármi) akkor azonnal leföldeli, és nem engedi, hogy a sínhez érő dolgozó esetleg áramütést kapjon.

Tehát a földelés egy védelmi megoldás, nem az üzemhez kell. Pontosabban kötelező, de nem azért van hogy a metró menjen.

Valamint a vonatnál azért van két vezeték, mert az alsónak vízszintesnek kell lennie ahhoz, hogy folyamatosan érintkezzen az áramszedővel. Márpedig ahhoz, hogy egy kábel nagy szakaszon vízszintes, egyenes legyen, iszonyatos erővel kéne megfeszíteni. Ehelyett egy kábelt tesznek fölé, ami a saját és az alatta lévő kábel súlyánál fogva pont annyira lóg le, hogy az alsó egyenes legyen.

Remélem, ez így érthető...