Miért törvényszerű az, hogy a helyjegyek esetében senki nem oda ül le szinte, ahova a helye szól, és ez által szinte folyamatosan szervezkedni kell, és folyamatos a konfliktus?

"Persze lehet okolni a MÁV-ot, hogy nem lehet előre kiválasztani, hogy hova akarsz helyet foglalni..."

De, lehet. Sajnos csak azt nem lehet belőni, hogy menetiránnyal szembe vagy háttal legyen az ülés, de erről a vasút sajátosságai tehetnek: a kocsik képesek mindkét irányban közlekedni. Persze azt is tudom, hogy épp ez a legnagyobb probléma az utasoknak, de nem sokat tudok vele kezdeni, mert én nem szédülök, nem értem, mekkora gond ez nekik.

"... hogy miért nem rakja teherbe az édesanyját, akinek lázálmaiban megszületett az ülések számozási rendszere"

Azért, mert logikusabb, mint elsőre tűnik. A tízes csoportok jelzik az egyes fülkéket vagy ablakokat, azon belül pedig úgy emelkedik az ülőhelyek száma, hogy egyenletesen legyen betöltve az adott mező. Vagyis ha a 8 helyből csak 4 foglalt, akkor ne egymás hegyén-hátán üljenek a kedves utasok az egyik oldalon, miközben a másik üres.

Magyar=birka. Tisztelet a kivételnek persze, de ez az általános.

Miért lenne ez másképp a vonaton, mint a közlekedés egyéb szegmenseiben?

Ez a magyar nép kultúrájának tükre. Amúgy a vonatülések számozása nem egyértelmű egy halandónak akkor mit szóljanak a többiek? Kalauzt meg lehet kérni hogy intézkedjen de az mire oda ér lehet az egy óra is. Pécs-BP közt rendszeresen utazom általában nagy gondok nem szoktak lenni ha szellősen vagyunk akkor senkit se érdekel ki hova ül ha van bőven hely de ha jelentkeznek az ülésért a foglalója illik átadni neki.

Ha a úgy lehetne helyet foglalni mint a cinema cityben akkor már el lehet képzelni előre hogy hova kell majd mennem.

Nagyon egyszerű, azért nem tudok, mert nem akarok. Meg se nézem, hogy hova szól a jegy, mert úgy is a heringparti közepébe ültetne Gipsz Jakab mellé egy kettes ülésre.

Ezért egyszerűen végignézem a kocsikat és lesem, hogy hol van értelmes ülőhely, ahol lehetőleg minél kevesebb ember van a közelben, illetve nem kell 2 órán keresztül azt hallgatni, hogy valaki pl. hangosan telefonál.

Plusz sok egyéb tényező: csak olyan helyen szeretek utazni, ahol tőlem jobbra van az ablak vagy direkt nem ablak mellé ülök, mert a "radiátor" vagy a szemetes útba van a lábamnak vagy folyosó felőli ülésen, ha olyan a kocsi, akkor az asztalláb. Aztán már csak azért is menekülök az ablak mellől, mert folyamatosan télen-nyáron fújják a hideget és kifolyik a szemem tőle.

Másrészt meg értelmetlen az egész helyjegyes rendszer. Miért nem ülhet mindenki oda, ahova akar? Csak a kiadott jegyek számát kéne figyelni.

A helybiztosítás meg szóljon már csak arról, hogy a MÁV helyet biztosít neked az adott járaton, de ne határozza meg, hogy melyiken.

Az egész a helyemre ültek és most mit csináljak vagy elkezdek a helyemért hisztizni egy vihar a biliben kategória. Akinek ettől "szebb" lesz a napja...

Legutóbb volt egy fószer, aki felszállt, Pestig jött és hát szeretek háttal ülni, akkor is egy kettes ülés egyikén ültem háttal, amikor odajön az ipse, hogy a helyén ülök. Rendszerint fáradt is vagyok, tehát nem szeretem, ha mások ugráltatnak. Na elindul a vonat, átültem egy szarabb helyre és volt még durván másfél óra az útból, de a faszi már kb. 40 perc múlva el is ment az eredeti helyemről. Utána visszaültem és többet nem jött oda.

Meg azokat az embereket is utálom, akik a heringparti ellenére is "otthon érzik magukat". Ő elhelyezkedik és elterül, mint a nagy Alföld, fülhallgatóval zenét hallgat olyan hangosan, hogy kénytelen vagyok én is hallgatni, én meg kabátban, táskával az ölemben összekuporodva próbálok túlélni.