Mitől függ, hogy a hév légfékkel vagy villamosfékkel áll meg a megállóban?

Inkább a kettő együttes használatával. Mivel a nagyobb sebesség miatt az elektromos fék nem elegendő, hogy biztonságosan megálljon, besegít a mechanikus fékkel.

Szerintem fázishatár van ott, így ott egy rövid szakaszon nincs áram, ezért legféket használ csak. (Nem vagyok szakértő, csak tipp)

Villamosfékkel nem lehet állóra fékezni, a végén mindig légfékkel áll meg.

Most sem képes visszatáplálni, de ha szakaszhatár van, akkor a főmegszakítót le kell kapcsolni, ilyenkor a motor teljesen lekapcsol és áramot sem termel, így csak a légfék van. A főmegszakítót akkor is le kell kapcsolni, ha fékezés van, mert a motoron kívül az egyéb berendezés áramát is onnan veszi (pl világítás stb) Na meg attól hogy nem visszatáplálós, attól még előfordulhat, hogy pár watt a felsővezetékbe is jut és ha a következő szakaszon karbantartás van, egy szerelvény könnyen adhat pár voltot a feszmentes szakaszra, ami elég arra, hogy egy villanyszerelőnek a haja égnek álljon. (Ha nincs karbantartás, akkor is okozhat szikrákat a fázisok nem tervezett találkozása) Nem véletlenül nem szervízelünk áram alatt lévő elektromos eszközt úgy hogy be van dugva a konnektorba még akkor sem ha az eszközt kikapcsoltuk. Ahogy észrevettem általában féktávokra teszik HÉV-nél a szakaszhatárokat, mivel a HÉV minden megállóban megáll és féktávoknál 99%-ban csak a féket kell használni, amire alternatívaként ott a légfék. Kigyorsító szakaszon meg 50 métert kellene 20-al döcögni, mert nincs hajtás (itt ugye nincs légmotor 😉 ) Nyílt vonalon is okozhat lassulást. A féktáv lehet nagyobb mint a szigetelt szakasz, de ha már le kellett kapcsolni a fő megszakítót nem érdemes már villanyféket beindítani, mert már addigra eléggé lelassul annyira, hogy már nem oszt és nem szoroz érdemben.

Minden vonalon van egy olyan megálló, ahol vonali fékpróbát kell tartani, azaz kizárólag légfékkel állítják meg a vonatot. A gödöllőin a kórháznál, a szentendrein a Tímár utánál, a többit meg nem tudom :)