A BKK-nak mikor lesz hatékonyabb a panaszkezelése?

Soha.

Nekik nem az az elsődleges, hogy te elégedett legyél az ügymenettel, hanem az, hogy kellően körülbástyázzák magukat a jogszabályokkal és a saját üzletszabályzatukkal. Ezért hosszú az átfutási idő, hiszen, több adminisztrációs szinten is átmegy az ügyed.

Egyrészt a paragrafusuk azokat a szabályokat tartalmazzák, amik az adott esetre voantkoznak, ezért nem fölöslegesek, ezek pontos ismerete kell az adott probléma megválaszolásához.

Másrészt nem csak NEKED van problémád, hanem sok másnak is, és idörendi sorrendben kerülnek lerendezésre.

Azért nem foglalkoztathatnak több száz embert, hogy mindenkinek azonnal tudjanak válaszolni, és amikor nincs vagy kevés a reklamáció, csak üljenek és várjanak arra, hátha megint szükség lesz rájuk!.

Annyi ügyintézö van, amennyinek az idejét ki tudják tölteni munkával, viszont ezért is idöbe telik, mire sorra kerülsz.

2-esnek teljesen igaza van.

Kérdező, mit szólnál hozzá, ha azért ritkítanák a járatokat, mert nincs pénz több buszsofőr vagy villamosvezető bérének a kifizetésére, de helyettük annyi panaszkezelési ügyintéző lenne, hogy minden panaszodra pikk-pakk érkezne a válaszlevél.

Csak hogy értsd te is: egy tömegközlekedési vállalatnál azok a legfontosabbak, akik vezetik a járműveket, meg akik a műhelyben azért dolgoznak, hogy a járművek működőképesek legyenek. Egyetlen tömegközlekedési vállalat sem dúskál a pénzben, és ezért a legfontosabb munkát végzőkre összpontosít. Nem arra, hogy Mari néni panaszára hamar meglegyen a válasz.

Sok ember még mindig fordítva ül a lovon.

Ez egy szolgáltatás amit a te kényelmed érdekében hoztak létre és üzemeltetnek. Minden cég az alkalmazott oldalán fog állni, ha nem lenne jogilag szabályozva a panaszbejelentés akkor nem is létezne ilyen. Mint ahogy vásárló könyve sem volt réges-régen például.

Örülnek, hogy van a működéshez elegendő alkalmazott.

6-ra:

Pénzből nincs elég. Kinek jelezzék? Mindenki tudja, a főpolgármester is, a miniszterelnök is. Nyilván valamennyire politika is, hogy mennyit adnak, de ami bevétele van a városnak/országnak, azt kell beosztani. Úgy, hogy jusson a BKK-nak is, de a kultúrára is, de az oktatásra is, de a szociálisan nehéz helyzetben levőkre is stb. stb.

Azt kell világosan látni, hogy a tömegközlekedés árát nem fizetik meg az utasok. Azt bőven ki kell pótolnia a városnak vagy az államnak. Ez van a BKK-nál, a vidéki városok tömegközlekedésénél is, de a helyközi buszjáratoknál, a vasútnál is. Hogy az állam mennyit ad, az részint politika is (mennyire tartja fontosnak, hogy működjön a tömegközlekedés), részint az államkincstár helyzete is befolyásolja. Alapvetően mindig jobb lenne többet költeni közkiadásokra, mint amennyi jut. Viszont nem lehet agyonadóztatni sem a gazdaság szereplőit.