A vasúti átjáróban a biztosító berendezést (fénysorompó, sorompó, stb.) a közeledő vonat szabályozza, vagy van erre külön kezelőszemélyzet?
A vonat szabályozza. Érzékelők felett halad át, ami a tengelyeket is szabályozza. Ez utóbbi ahhoz kell, hogy mikor lehet ismét szabad az átjáró. Nem vagyok vasutas, hozzá értő, ezért pontatlan lehet.
A megengedett legnagyobb pályasebességhez képest helyezik el az érzékelőt. Szempont, hogy lassan mozgó, nehézkes jármű is le tudjon menni időben a pályáról.
Legyen csak egy gépmenet, 8 tengely. Amikor a gép áthalad az átjárón, megvan a nyolc tengely, lehet szabad jelzést adni.
De egy hosszú tehervonat mondjuk 140 tengellyel sokkal hosszabb, így a tilos jelzést is hosszabban kell tartani.
Igen.
:)
Szóval attól függ, milyen berendezés, és hol van. A klasszikus sorompókat mindig helyben vagy a közeli állomásról kezelik. A fénysorompókat, félsorompókat pedig nyílt vonalon a vonat közlekedése zárja és nyitja (érzékelők, behatási pontok vannak az átjárótól olyan távolságra elhelyezve, hogy az adott pályaszakaszon alkalmazható legnagyobb sebességgel közlekedő vonat is biztosan minimum 40 másodperccel a zárás után érjen az átjáróba). Állomásokon, azok közelében pedig az adott állomásról vagy központi forgalomirányítás esetén a forgalomirányító központból kezelik a sorompót. (Utóbbi esetben végülis szintén elég automatikus a folyamat, de nem maga a vonat , hanem a vonat haladása során ütemezetten felépülő vágányút lezárása az, ami a sorompót működésbe hozza.)
Egyébként néhány extrém hibát leszámítva a vonatvezető mindig làtja, ha nincs lezàrva előtte a sorompó és le tud lassítani az ilyenkor elôírt 15 km/h sebességre. Egyedül akkor van baj, ha műszaki hiba miatt már azután kapcsol ki a sorompó, hogy a vonat meghaladta az utolsó jelzőt - ebből talán tavaly volt egy rusnya baleset Rákoscsaba-Újtelepnél.
"Egyébként néhány extrém hibát leszámítva a vonatvezető mindig làtja, ha nincs lezàrva előtte a sorompó és le tud lassítani az ilyenkor elôírt 15 km/h sebességre. Egyedül akkor van baj, ha műszaki hiba miatt már azután kapcsol ki a sorompó, hogy a vonat meghaladta az utolsó jelzőt - ebből talán tavaly volt egy rusnya baleset Rákoscsaba-Újtelepnél."
Na ez az, ami nincs így. A nyíltvonali fénysorompók nagy részét még mindig nem ellenőrzi főjelző nem önálló jelzéssel. Ilyenkor már csak az a kérdés, telefonon a forgalmi szolgálattevő vagy KÖFI-irányító el tud-e érni időben. Míg kinézi emigről a telefonszámot stb., mennek a méterek gyorsan. Volt, hogy felhívott a KÖFI-irányító (120a), az adott szelvényben lévő fénysorompó környékén járok igaz? Igen, 100 méterre vagyok. Mert zavarba ment. Ebben a pillanatban mentem át rajta 100-zal. Nem sok hely van (de egyre több, ahogy az átépítések zajlanak), ahol a térközjelzők tudják biztosítani az átjárót, ha az zavarba menne. De általában még időben sikerül szólniuk, ha már az állomásközben van a vonat, és úgy megy előtte zavarba a sorompó közvetlenül.
Régi film, de a működési alapelvek nem változtak azóta:
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!