Melyik a legkisebb magyar település, ami rendelkezik vasútállomással?

Óhat-Pusztakócs és Csugar. Egyik sem létező település, azaz 0 lakosúak! (Persze lehet ott valamilyen puszta vagy tanya, ahol laknak.)

Viszont van egy megálló, Rigács, de onnan ha nem Rigács felé, hanem a másik irányba indul el az ember, akkor eljut Megyerre. 2013-ban volt 12 lakosa, most kb. kétszer annyi lehet. (olvastam) Nekik van 8 buszjáratuk, meg 9 vonatpárjuk.

Ohat-Pusztakócs vasúti csomópont volt, öt vágánnyal a puszta közepén, de már csak a Debrecen - Füzesabony vonalon jár ott a vonat, a Nyíregyháza - Ohat-Pusztakócs vonalon Tiszalök lett a végállomás

Az említett Debrecen - Füzesabony vonalon több olyan megálló is van, amelyikhez település sem tartozik, a nulla lakost nehéz überelni :-)

Rengeteg olyan vasúti megállóhely van, ahol konkrétan egyetlen lakos sincs, mert a legközelebbi falu kilométerekkel arrébb van.

Bágyogszovát: korábban még volt egy tanya a közelében, ma már az is lakatlan. A falu széle több, mint 3 km.

Porva-Csesznek: Bakonyban az erdő közepén van. Személyautóval nem is közelíthető meg, csak terepjáróval, azzal is csak akkor, ha nincsenek nagy esőzések. Kirándulók szoktak ott fel-leszállni, mert rengeteg turistaútvonal találkozik ott.

Eplény: szintén kilométerekre van onnét a falu.

Emellett rengeteg olyan vasúti megállóhelyet tudok mondani, ahol csak egy tanya, néhány ház van (Halipuszta, Ostffyasszonyfa, Mosonszentmiklós stb.)

Közigazgatásilag a település területén kell lennie a megállónak?

Ha igen, akkor szerintem Vadosfa a befutó.

Az eddigi válaszok is rámutatnak arra, hogy akarva, vagy akaratlanul, milyen érdekes kérdést sikerült kiírni a kérdezőnek.

Amikor a vasúthálózatot építették, még az ősi határok voltak, és nagybirtokosoké volt sok terület, ennek öröksége, hogy rengeteg olyan állomás van ami a falutól több kilométer távolságra esik.

Ennek oka, hogy a birtokos nem törődött a faluban élőkkel, neki az volt üzlet, hogy az ő földjén menjen a vasút, nagyon sok falu állomása a településtől kilométerekre került úgy.

A tanyasi, pusztai életvitel miatt voltak (és még vannak is) megállóhelyek, amelyekhez település sem tartozik, sőt az 50-es években internáló táborok közelébe is vonattal lehetett eljutni, a semmi közepébe... a táborok idővel megszűntek, a megállóhely még maradt egy ideig, aztán az is megszűnt, vagy más ok miatt megmaradt.

Vannak olyan megállók, amelyek már megszűnt települések nevét őrzik, ami nem azt jelenti, hogy ott nem lakik senki, inkább az jellemző, hogy az urbanizáció felfalta a kis települést, már a nevét sem tudnánk, ha egy vasúti megálló nem őrízé azt (Hajdúszentgyörgy, Zelemér, Egyházerdő, stb)