Meg van a saját helyetek a metrónn stb,ahol megszokásból mindig oda szerettek ülni ha nem foglalt?

Nekem a buszon volt így, szerintem ez normális.

szerintem majd mindenkinek van ilyen. nekem is megvolt míg jártam dolgozni.

Nekem igen, bár nem ülőhely, hanem egy bizonyos kocsi egy bizonyos végében szeretek állni, ott általában kevesen vannak és az jó hely, nem tapossák meg az embert. :D Leülni nem szeretek.

Természetesen minden járműtípuson megvan a helyem, és eléggé pipa vagyok, ha más odaült. Ez főleg hosszabb vonatúton probléma, vagy olyan rettenet buszokon, ahol 30 ülésből 28-ba egy normális méretű férfi (lába nincs amputálva) el se fér a mindenféle feljövő dobozoktól, üveglapoktól, szembeforgatott emberek lábától és a többi. Szóval nem azért válogat az ember, mert flúgja lenne, hanem mert kénytelen... Régen max annyi volt, hogy nyáron ne a napos oldalra üljek, ha lehet.

Metrón a babakocsis-kerekesszékes helyen szeretek állva utazni, amíg nem jön olyan utas, akinek szüksége van arra a helyre. Azért jó, mert félreesik, meg tudok kicsit támaszkodni.

Van, de nem tragédia, ha foglalt. Munkába menet minél közelebb az átszállási helyhez, vagy kijárathoz, hazafelé pedig minél távolabb ezektől, hogy már felmenjen a tömeg, mire a kijárathoz érek. A pandémia kezdete óta még arra is figyelek, hogy ne üljön mellém senki, akit nem ismerek személyesen (pl. szomszéd, kolléga, családtag), mert sokan egyáltalán nem tartják be normálisan a szabályokat, ami kötelező, mert senki nem tartatja be, és nagyon zavar, ha ott lihegnek, köhögnek a nyakamban, nem beszélve az alkoholistákról, akik simán isznak a járatokon, nem zavartatják magukat, hogy esetleg kiöntik másra. Távolságtartóbb lettem az utóbbi hónapokban.

A Pandákon mindegy, a régieknél érdekesebb volt pl.: a vezérkocsi közelében ülni, vagy a legvégén, amikor az autostop befigyelt:).

na látom megjött a lepontozós nber... mindegy... megszoktuk már :D

Az Nber, az Nber.