Buszokon miért nincs már soförelválasztó?

Ez legfeljebb városi buszokon volt jellemző, ott is inkább a keleti blokkban. A tömegközlekedés egy szolgáltatás, ahol a szolgáltató elsődleges képviselője aZ ügyfelek, azaz utasok felé maga a járművezető. Jegyet árul, felvilágosítást ad, jobb helyeken üdvözli az utasokat, stb. Ez mind része az autóbuszvezető feladatának, ezért nem kamionsofőrnek hívják. Mindezeket a feladatokat sokkal egyszerűbb úgy ellátni, ha nincs fal a szolgáltató képviselője és az ügyfél között. (Persze most a posztkovidikus időkben minden más szolgáltatásnál is plexifalreneszánsz van.)

Megjegyzem, régebben is előfordultak a járművezetők elleni támadások, de ezeket alacsony szinten lekezelték: ha Miskolcon elvertek egy buszvezetőt, arról nem tudtál Chernelházadamonyán.

Egyébként is az a határozott véleményem, hogy az ilyen típusú konfliktusoknál a megelőzés ezerszer fontosabb. Sajnos nagyon kevés szolgáltató helyez valódi hangsúlyt a konfliktuskezelő kommunikàcióra, holott nyilván nincs oka az elfalazott fülkének ott, ahol eleve nem repkednek a balhorgok.

Térelválasztó szokott lenni a helyi járatos buszokban, de teljesen elkülönített kabint talán egyetlen Mercedes típusban láttam csak az újak közül, amiknél az első ajtó egyik szárnya le van választva a sofőr számára. Most már azokat is cserélik le, szóval az sem lesz már.

Távolságival nem utazom, így nem tudom ott mi a helyzet.

Tegyük már hozzá, hogy Kelet-Európában a buszközlekedés nem valami kiránduló hóbort unatkozó nyugdíjas turisták számára, ezért ott olyan figurák is megfordulnak méghozzá tömegben, akiket az Orczyn meg a Hős utcában látni. Persze, hogy szeparálva van a sofőr. És persze, hogy nem fognak ott köszöngetni egymásnak a napi százhuszonnyolcezer felszálló. A buszozás nem valami attrakció, hanem olyan része a mindennapi életnek, minthogy néha hugyozni mész.

Nyugaton azon is eltátják a szájukat, hogy lehet egy busznak négy ajtaja, vagy mi az, hogy álló utas.