Milyen jövőt hozhatnak az atommeghatású űrhajók?
Az elmúlt évek során - mindaddig amíg a koronavírus-járvány nem vált globális méretűvé - szinte az egész tudományos világsajtót az űrhajózás és az űrkutatás fejlesztésének témája foglalkoztatta. Pl. az USA külön űrhadtest felállítását, Oroszország meg Sátán-1 és Sátán-2 néven atommeghajtású űrhajók kifejlesztését jelentette be. Még a magyar kormány is létrehozott egy külön űrhajózási tudományos bizottságot. Mindamellett a sajtóban is bejelentették, hogy a Magyar-orosz űrkutatási projektek elindításáról, valamint a Nemzetközi Űrállomásra 2024-2025-ben felküldendő magyar űrhajós kiválasztásának megkezdéséről állapodott meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Moszkvában Dmitij Rogozinnal, a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat igazgatójával. (V. ö. pl. [link]
Nekem azonban egészen más dolgok jutottak minderről eszembe. Pl. az, hogy miért hallgatják el az említett nagyhatalmak, hogy valójában nem most és nem először akarnak embereket eljuttatni pl a Mars bolygóra.
Szintén érdeklődéssel olvastam pl. a Blikk Magazinnak azt a közelmúltban megjelent cikkét, amelyben ugyancsak az úgynevezett atoműrhajók témáját feszegették. Annak az internetes URL-je:
Számomra nem kétséges, hogy akár Oroszország, akár az USA, vagy más nagyhatalom űrhajózási szervei előbb, vagy utóbb elkészítik a jelenleg még csak atommeghajtásúnak nevezett űrhajójukat. Az űrhajózási tapasztalataimmal kapcsolatos ötven évre szóló titoktartási kötelezettségem elmúlt. Ezért most már írhatok arról. Pl. a következőket. Az atommeghajtású elnevezéssel a laikusok számára ez a téma nagyon félrevezető. Ilyenkor ugyanis mindenki a közismerten az úgynevezett lökhajtású rakétával működő űrhajókra gondol. Azokkal azonban legfeljebb csak a sebességük fokozható. Saját tapasztalataim alapján tudom, hogy figyelembe kell venni a következőket is. A Szovjetunió már az 1960-as években rendelkezett olyan űrhajókkal, amelyek hidegúti atomfúzióval termelték az energiájukat és a térerőhöz igazodva akár lebegve, akár fénysebességgel is tudtak közlekedni. A valóban atommeghajtású űrhajók sebességét azonban „csak” azért nem használták túlzottan gyors sebességgel, mert a gyorsuláskor a túlzott sebesség miatt az űrhajóban tartózkodó emberek azonnal meghaltak volna. Ezek a szigorúan titkos űrhajók – néhány vészhelyzeti esetet leszámítva – általában néptelen sivatagokból lebegve szálltak fel és/vagy a mesterségesen létesített Moszkva-tenger, vagy különböző óceánok mélyére szálltak le. Mindez nagyban lehetővé tette, hogy a hidegháború idején abszolút titokban tudták tartani az atomfúziós űrhajóikat. Hogy mindezt honnan tudom? Az maradjon az én titkom.
Mindezt azért tatom különösen fontos témának, mert megtörténhet, hogy az atommeghajtás lesz a jövő egyik legfontosabb közlekedési módja. Senki ne feledje el, hogy amikor a franciák 1900-ban meghírdették a világ első nemzetközi siklórepülő versenyét, akkor a magyar Tudományos Akadémia közgyűlése egyhangúan úgy szavazott, hogy a levegőnél nehezebb tárgyak tarósan nem maradhatnak a levegőben. Ezért nem támogatták a magyar jelentkezőket. Az első világháború idején, 1917-ben pedig már motorikus meghajtású repülőkkel bombázták a városokat a hadviselő felek. Ma pedig már egyáltalán nem lepődik meg senki azon, amikor azt hallja hogy még olyan utassszállító repülőgépek is vannak, amelyek a hangsebességnél gyorsabban repülnek. Az ilyeneket régen szuperszónikusnak nevezték. Mindezek ismeretében akkor arra is fel kell majd készülnie az emberiségnek, hogy atommeghajtású polgári közlekedési eszközök is lesznek?
Nemjó a link.
Persze a bulvár szeret dobálózni hangzatos szavakkal, atommeghajtás, stb...
De tisztázzuk: maghasadással hő keletkezik, amivel gőzt állítanak elő az erőművekben, és ezzel a gőzzel hajtanak generátorokat.
Nem látom, milyen módon lehetne az áramot egy űrhajó hajtására használni, ami gyakorlatilag légüres térben mozog, egy villanymotornak nem sok hasznát venné.
Ugyanígy a felszíni vagy légi közlekedés esetén, mi értelme egy nagy, nehéz, vastag ólomköpennyel szigetelendő reaktort beleerőszakolni egy járműbe a helyi energiaellátás kedvéért?
Miközben az akkumulátor technológi sokkal gyorsabban fejlődik, mint az atomenergetika.
Ja, és a kérdező téved. Az utolsó szuperszonikus utasszállító gép a Concorde volt, jelenleg nincs forgalomban (és nem a járvány miatt) szuperszonikus utasszállító gép.
A tudományos és katonai lapokat nem tiltották be. Egyszerűen nem voltak piacképesek, nem volt elég vásárló, nem volt hirdetési bevételük. Manapság amúgy is felesleges papír alapú ujságokat gyászolni, minden fent van az interneten.
Bocsánat, beleolvastam a blablájába, ettől kezdve egy grafomán trollhoz van szerencsénk:
"A Szovjetunió már az 1960-as években rendelkezett olyan űrhajókkal, amelyek hidegúti atomfúzióval termelték az energiájukat és a térerőhöz igazodva akár lebegve, akár fénysebességgel is tudtak közlekedni."
A sejtelmeskedés is alátámasztja: "maradjon az én titkom".
Gondolom valami öreg, nyugsíjas katona az illető, aki a repülésben dolgozott (mint a takarítónő, aki az egyetemen takarít), látott egyszer közelről egy Mig-29-t és most azt hiszi, ért a szovjet űrtechnikához.
Most pedig hátradőlök, kibontok egy sört, és várom, micsoda hátonpörgős méltatlankodó hisztit fog levágni...
#4:
Én a helyedben inkább azon gondolkodnék, hogy ők miből fognak megélni, hogy biztosítva lesz-e a jövőjük és nem egyik napról a másikra fognak-e élni egy mostaninál is rosszabb kormány uralma alatt. Tudod, az atoműrhajócskák kevesek a társadalom jólétéhez.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!