Ilyen körülmények között mit kellett volna tennem?

Szombaton délután vonattal mentünk 4 barátommal Keszthelyre, Budapestről, mert ott lakik egy másik osztálytársunk, akinek a születésnapja volt.

Vasárnap estig ott voltunk, aztán az egyik barátom bátyja jött le értünk autóval vasárnap este.

Nem ismertem a srácot még, olyan tipikus nagyképű 25 év körüli, nagy flegmasággal.(nekem úgy tűnt,hogy nem szívesen jött értünk)

Aztán ahogy elindultunk már éreztem,hogy ezt az embert nem izgatja a KRESZ.

Az autópályán az autó órája szerint többször is 250 körüli sebességgel mentünk, vagy legalább 200-al.

A fix traffipaxoknál lassított le 130-140-re, aztán újra ment.

Lehet,hogy gáz, vagy más élvezte volna, de én néha szinte halálfélelmet éreztem.

Stabil volt a kocsi meg úgy semmi olyan nem történt, csak nekem maga a tudat...szólni nem mertem, mert tényleg olyan flegma, tahó volt a srác...meg volt velünk 2 lány is, és ők tök jól érezték magukat, beszélgettek, mintha természetes lenne a tempó.(mondjuk nem tudom,hogy látták ez órát, én jobb hátul ültem onnét pont ráláttam)

Ezért sem akartam szólni, mert akkor biztos kikezdtek volna úgy barátilag.

Na meg a zene is többnyire végig üvöltött, de az volt a legkevesebb.

A szüleimnek meg egy Balatonig tartó út üzemanyagköltsége is húzós lett volna, főleg éjszaka nem indítottam volna el őket,hogy itt várlak egy pihenőben...

Olvasgattam hasonló kérdéseket, és tudom,hogy az a legjobb tanács,hogy ki kell szállni, csak az olyan abszurd, messze az otthontól, kevés pénzzel, késő este, bárki bármit mond, szerintem nem sokan tették volna meg.

Egyébként sok hülyeségben benne vagyok, nem mondanám magam visszafogott embernek, de nekem ez az élmény félelmetesebb volt mint mondjuk valakinek felülnie egy komolyabb hullámvasútra, vagy nem tudom.

Így utólag azt mondom,hogy legalább mentem 250-el, és túléltem, de többet nem szeretnék.

Viszont érdekelne,hogy ki mit csinált volna?Esetleg élt már át valaki hasonlót?Mit tett, mi lett az eredménye?