A forgalom mely részvevőit utálod és miért? Lent a lista.

Jó, akkor számolj kicsit: van egyszer a kerékpáros, a szélességére mozgással együtt számíthatunk egy métert. Ettől még egy méter oldaltávolsággal (ami az abszolút minimum a biztonság érdekében) elhaladva egyátlagos gépkocsi egy átlagos magyar út egy átlagos forgalmi sávján nem csak éppen érinti a terelővonalat...

Szóval nyugodtan mérd le és rájöhetsz, mennyire kényelmesen férnek el egymás mellett. Pontosan ezért nem szabad kerékpárral szorosan az úttest szélén haladni: sokan azt képzelik, hogy a 10 cm megfelelően biztonságos oldaltávolság előzéskor és ha látnak annyi helyet, akkor ezt a gyakorlatban is kipróbálják. Sávközépre húzódva esélyt sem kap a tulok a veszélyezterésre. De ha esetleg mégis megpróbálná, az úttest széle felé húzódva lehet egy kis teret nyerni, míg eleve ott haladva csak a tapló kereke alatt van erre hely.

A jobbratartást pedig nem kellene emlegetnie annak, aki nem ismeri a szabályt. A gyengébbek kedvéért ez a KRESZ 25.§ (2) bekezdésében található. Ha valaki veszi a fáradságot és elolvassa, annak bizonyára feltűnik, hogy a jobbratartást az út- és forgalmi viszonyok által lehetséges mértékben kell alkalmazni. Azaz ha szorosan az úttest szélére tapadva szabálytalanságra késztetnénk a másik közlekedőt, amivel az életemet veszélyezteti, akkor ez esetben a forgalmi viszonyok ezt nem teszik lehetővé. A KRESZ sehol nem kötelez arra, hogy balesetveszélyt teremtsek.

Sorrendben legidegesítőbbtől a minor nüanszig:

1. Taxis

2. Furgonos (mérettel egyenes arányban nő a tahóságszint)

3. SUV-t vezető nők

4. SUV-t vezető ázsiaiak

5. Gyalogos a bringaúton

6. Kocabringások, akik szarnak tempóval tekerni, de nem lehet őket kikerülni

A fenti vitához annyit tennék még hozzá, hogy a jobbra tartás és a szoros jobbra tartás két teljesen különböző fogalom, jelentésük távol áll egymástól.

A 2010-es KRESZ módosítás óta a kerékpárosnak nem kötelező szorosan jobbra tartania a sávban.