Ha valakinek ennyire rossz napja van miért nem marad otthon?

Ezt lehet,hogy néhányan nem fogják elhinni, én sem hiszem még el, de megtörtént.

Budapest, dugó, próbálok besorolni, nem igazán megy, mindenki siet.

Aztán jött egy autó kicsit lassabban, elé bementem, de egyszerűen elfelejtettem megköszönni, megszoktam, de most elfelejtettem, van ilyen.

Erre két kicsit rácsap a dudára, meg rám villog, belenézek a tükörbe, látom,hogy jár a szája, és hallom is, de nem értem, gondolom engem szidott.

Aztán ami igazán meglep,hogy a sofőr -egy erős 30-as férfi-, krokodilkönnyekkel sír, vörös is volt az arca, meg törölgette a szemét.

Ha tudom,hogy ennyire érzékeny...na nem, egyébként elhiszem,hogy biztos valami nagy gondja volt, nem tudhatom mi, nem akarom bántani, csak nekem ez egyszerűen furcsa.

Nem találkoztam még ilyennel, sajnáltam is, mert amíg mögöttem volt végig sírt, meg többször látszólag sikertelenül telefonált, csak ne rám legyen már ideges.

(mellettünk villamospálya volt, amire fel tudott volna hajtani, ha esetleg a gyerekét műtik a kórházban, szóval nem hinném,hogy élet-halál kérdés volt)