Sok autós miért ekkora bunkó?

Próbálnám mindkét oldalról megközelíteni a helyzetet, mert amint leparkolom a kocsit, mégiscsak gyalogos vagyok, és nem is járok mindenhová autóval.

Amikor gyalogosként megyek, akkor is sokszor találkozom ilyenekkel, ugyanakkor tisztában vagyok vele, hogy gyalogosként nem sok esélyem lenne 1,5 tonnával szemben, így mindig körülnézek zebránál az úton, és csak akkor megyek át, ha látom, hogy biztonságos.

De ezt most autósként mondom. Néha nem nagyon lehet látni a gyalogosokat, amint a zebrára lépnek, és sokszor van, hogy a zebra felé tart, és elfordul aztán másik irányba. Ez persze rendben is lenne, de nekem honnan kéne tudni az ő szándékát? Persze, van amikor egyértelmű, de olyan helyzet is akad, amikor nem. A baj abból van, ha egyszer eldönti, hogy nem megy át, aztán mégis elindul. Akkor aztán tényleg hirtelen fék kell. Pedig ugye nem rossz szándékból, csak a viselkedése alapján úgy hittem, nem fog az útra lépni. Szóval fontos, hogy a gyalogos szándéka is egyértelmű legyen.

Én például, ha gyalogosként zebrára lépek, akkor mindig határozott lépéssel jelzem ezt az autósok felé (természetesen azután, hogy meggyőződtem róla, az átkelés biztonságos). Azért általában, ha a zebrán van egy gyalogos, akkor már könnyebb észrevenni és megállni is. Ez főleg éjszaka fontos, amikor egyszerűen nem látni azt, hogy mi van a járdán, az út mellett, a zebra közelében, hiszen a városi lámpák az utat világítják, a kocsilámpa az utat világítja, a gyalogos pedig adott esetben sötét ruházatban van. Tehát sokkal előbb észreveszek egy gyalogost a zebrán, mint mellette. No, ez nem azt jelenti, hogy ész nélkül kell a kocsik mellé lépni, hanem azt, amit már mondtam, hogy határozottan és egyértelműen jelezni kell a szándékot. Persze másik oldalról, ha autóval megyek, ugyanígy határozottan jelzem, mikor megállok a gyalogosnak, tehát egyértelműen fékezek a zebra előtt (ez nem az erős fékezést jelenti!), és meg is állok, mert nem fogom a gyalogost veszélyeztetni azzal, hogy gurulok felé. De innentől kezdve a gyalogoson múlik, hogy a lehetőségei szerint a leggyorsabban (nyilván, egy időstől nem várható el az, hogy olyan sebességgel haladjon át, mint egy fiatal) átkeljen az úttesten, és így én is haladni tudjak tovább. A közlekedés egy közösségi tevékenység, ami csak akkor működik balesetmentesen, ha autós is és gyalogos is képes bizonyos értelemben összhangban cselekedni.

A többi probléma, amit leírtál, az olyan, hogy az autósok többsége is szembesül vele. Én például vezetés közben, sosem telefonozok, úgy vagyok vele, ráér az a hívás, nem olyan fontos.

A követési távolságot is be szoktam tartani, úgyhogy ez is általánosítás. Valóban sok autós nem, de engem is zavar, ha valaki rámászik a kocsim "hátsójára", azt nem szeretem.

Záróvonalon nem szoktam előzni, kivéve abban az egy esetben, és most nyugodtan rám lehet vetni a követ, hogyha kerékpáros halad előttem, és látom, hogy vagy most előzöm le, vagy pedig még sokáig araszolgatok mögötte. Ebben az esetben, ha felmértem, hogy a szemből jövő forgalmat nem akadályozom (magyarul, nem jönnek szemből, vagy túl messze vannak), akkor (ha kell visszakapcsolok), és egy nagyobb gázadással gyorsítom fel a kocsit, annak érdekében, hogy minél előbb végrehajtsam az előzést, és így az biztonságos legyen. De autót sosem előzök záróvonal átlépésével, viszont az a vicc, hogy néha biztonságosabb úgy előzni, mintha megvárnánk, mikor teljesen szabályos. Ilyenkor általában azért nem a záróvonalat lépem át eleve, hanem vagy úgy indulok, hogy felezővonalról, és vissza már a záróvonal átlépésével jövök, vagy záróvonalról indítok, és vissza már a felezővonal átlépésével jövök. Sajnos ilyen esetekben muszáj a kreszt kicsit átlépni, mert ha beállnék egy lassú araszolásra a kerékpáros mögött, akkor őt magát is sokkal jobban veszélyeztetném (hiszen ő még mindig gyorsabban tud fékezni mint én), mintha inkább elhaladok mellette.

BT -s a rádióm így kihangosítón át a rádió gombjairól kezelem és mikor telefonálok, akkor amennyire a forgalom engedi lassítok is.

Követési távot betartom.

Záróvonalon sose előzök, mert autóval-motorral szeretek 200 felett menni és tudom jól, ha szemből jön ott egy hozzám hasonló akkor csatt. Nem ok nélkül van záróvonal...

A záróvonalon előzőktől szoktam félni, mikor nagy tempóval megyek, mikor jön ki egy elém, de ez van. Bízok a szerencsében :)

"Tudod, van Nagymamám, és nem rohan a zebrán sem, mert nem tud. Akkor most direkt ijesztegetni kell?"

Nem, rájuk nem haragszom, sőt tőlük jó messze állok meg, és türelmesen várok. De mikor 20-30 éves fiatalok fennhordva az orrukat sétálnak előttem, azok eléggé ki tudnak akasztani, és látszik, hogy direkt mennek lassan. Nagyon sok ilyen van, és nem néz se jobbra, se balra, el is ütheti bárki őket, mert nem figyelnek.

ma 14:54

Le kell dudalni oket a francba. Ha meg magyaraznak akkor kiszallni es kerdezes nelkul lekeverni nekik egy bitch slap-et.

Sok autós azt képzeli, hogyegy jármű használatával tulajdonjogot szerzett az úttestre is. Emiatt úgy viselkedik, mint ha több joga lenne a helyváltoztatáshoz mint a többi közlekedőnek pusztán amiatt, hogy ő jóval veszélyesebb rájuk nézve.

És persze ott a kompenzációs faktor is...