Mi az a biztosító berendezés és miért hibásodik meg állandóan?

Azon a szakaszon, ahol élek, pl.: a nyári időszakban nagyon sok vonat megy egymás után. Az útátjáróknak egymás után kell le-fel engedniük a sorompókat, így a jelzések-jeladások, a sűrű vonatáthaladás eléggé befolyásolják negatívan a működést.

De ez csak részbeni hiba.

A biztosítóberendezés az a komplett rendszer, ami vezérli, irányítja lényegében a teljes vonatmozgást és biztosítja az összes berendezés megfelelő működését. Teljesség igénye nélkül, de a bizber gondoskodik róla, hogy a váltók megfelelő állásban legyenek, a vasúti átjárók megfelelően működjenek (jókor legyen lezárva és nyitva), a vonatoknak engedélyezzék vagy tiltsák egyes pályaszakaszokra ráhajtást és még lehetne sorolni. És ezeknek a műveleteknek a biztonságáért ellenőrzéséért is felel. Tehát nagyon egyszerűsítve, pl. ha egy váltó rosszul áll, azt érzékeli a rendszer a megelőző szakasznál tilos jelzést ad a vonatnak, hogy ne tudjon ráhajtani a rosszul álló váltóra.

Ez egy rendkívül komplex és bonyolult rendszer, ami ha elöregedik, nem tartják karban rendesen, tákolják, foltozzák, akkor egyre rosszabb állapotban lesz, és egyre többször fog meghibásodni.

Pályaoldali berendezések a jelzők, sorompók, váltók, stb és van járműoldali berendezés is ami a mozdonyon, motorkocsin veszi a pályáról a jeleket és mutatja a mozdonyvezetőnek milyen jelző felé közeledik.

Ahogy előttem írták ezek igen bonyolult és a biztonság szempontjából rendkivül kritikus berendezések. Ezeknek nem szabad meghibásodnia, mert akkor durva baleset történik. Pont ezért ez egy fail-safe rendszer, vagyis meghibásodásbiztos. Ami nem azt jelenti hogy sosem romlik el, hanem azt hogy ha hiba van, abból nem lesz baleset, veszélyhelyzet. Például ha a mozdonyon lévő berendezés nem tudja kiértékelni a pályáról érkező jeleket (mert egy kígyó zárlatot okozott valahol) akkor nem fog sosem zöldet mutatni a mozdonyvezetőnek. Vagy ha egy váltó nem áll át akkor a balfék forgalmász sem fog tudni a jelzőre olyan jelzést kiadni hogy mehet a vonat. De még a régi karos jelzőknél is megvan ez a szemlélet: Ha elszakad az állításhoz használt drótkötél akkor a jelző karja visszaesik vízszintesbe ami a mozdonyvezető felé a megállj jelzés. Pontosan ezért biztosító berendezés a neve, mert biztosítja azt hogy a vonatok ne mehessenek egymásnak, ne lehessen baleset. A biztosító berendezés betartja a szabályokat akkor is ha az ember nem. A biztosítóberendezések rendszere teszi lehetővé hogy a vonatok gyorsabban, egymást sűrűbben követbe nagy biztonsággal tudjanak közlekedni. A hírekkel ellentétben ezt a részt azért igyekeznek szinten tartani annak ellenére hogy milyen körülmények uralkodnak a máv-nál. Ugyanis ha itt valami komoly hiba lesz és összemegy két vonat és meghalnak sokan, akkor annak börtön lesz a vége (Persze Lázárról leperegne ez is...) A legtöbb esetben amikor biztosító berendezési hibát látsz kiírva akkor valójában nincs is hiba, vagy csak valami apróság van. Viszont a fail-safe megoldások miatt a rendszer inkább kikapcsol nehogy kár keletkezzen. Ilyenkor pedig az írott szabályok lépnek életbe. Pontosan úgy ahogy egy rendőrlámpánál ami sárgán villog. Akkor sem mehetsz össze-vissza, hanem a táblákat, útburkolati jeleket és a szabályokat követve kell közlekedni. Namost a vonatok nagyok, gyorsak és nem lehet félrerántani a kormányt, ezért ha nem a berendezés biztosítja a közlekedésüket akkor sokkal lassabban, egymástól nagyobb távolságra stb közlekedhetnek hogy minimálisra csökkenjen az emberi hiba miatt bekövetkező baleset esélye. Az ilyen helyzetekben bekövetkezett balesetek kizárólag emberi mulasztásra vezethetők vissza (Szajol, Szőny, Monorierdő, stb)

A biztosítóberendezések egyes funkcióit ki lehet kapcsolni, hogy meghibásodás esetén se álljon meg minden, hanem valamilyen formában, ha lassabban is, vagy korlátozott számban, de mehessenek a vonatok, ha a meghibásodás olyan jellegű, hogy nem okoz bajt. Ebben szokott lenni emberi hiba, hogy az ilyen speciális esetekhez nem szokott dolgozók nem tudják kezelni a helyzetet, vagy éppen túl okosnak gondolják magukat, aztán kiderül, hogy mégse.

De úgy alapvetően a biztosítóberendezések úgy vannak megtervezve, hogy minimum kettő (vagy több) hibának, és/vagy emberi mulasztásnak kell EGYIDEJŰLEG fennállni ahhoz, hogy baleset történjen a biztosítóberendezéssel kapcsolatban.

Egyébként ha a MÁV appban nézed a késések okait, az nem valós dolog. Teljesen ötletszerűen írja be valaki az okokat, talán dobókockával kidobja, vagy nem tudom, de a valósághoz nem szokott köze lenni. Jópár esetben néztem már, amikor konkrétan tudtam, hogy mitől késik egy vonat, és szinte kivétel nélkül más jellegű ok volt az appban feltüntetve.