A kerékpárút része az útnak?
Az úttest és a járda része az útnak, ez egyértelmű. De az úttesttel párhuzamosan futó, attól esetleg egy keskeny füves területtel elválasztott kerékpárút, az része az úttestet tartalmazó útnak, vagy az egy önálló útnak minősül? Elsőbbségadási szempontból ugyanis nagyon nem mindegy.
De hogy ne csak egy egyszerű szavazás legyen, vannak elgondolkodtató érveim pro és kontra is.
Ami az igen mellett szól:
Kerékpárút-átvezetésnél a betorkolló mellékúton szinte mindig az átvezetés előtt van csak Elsőbbségadás kötelező tábla kihelyezve, mögötte nincs, azaz a kerékpárútra és az úttestre is vonatkozik egyszerre a tábla. Ez csak úgy lehet, ha a kettő ugyannak az útnak a része, máskülönben két külön útkereszteződésről beszélnénk, és így két külön Elsőbbségadás kötelező táblát kéne kihelyezni. De mivel erre csak elvétve látni példát, ezért úgy tűnik, mégiscsak egyazon útnak a része mindkettő.
Ami a nem mellett szól:
A főúttal párhuzamos kerékpárutat a mellékutak kereszteződésénél általában Elsőbbségadás kötelezővel látják el, ily módon igyekeznek biztosítani a főútról lekanyarodó járművek elsőbbségét. Az Elsőbbségadás kötelező tábla azonban csak és kizárólag kereszteződések áthaladási sorrendjét hivatott és képes szabályozni – a párhuzamos irányból érkező, akár azonos, akár ellentétes irányú forgalom áthaladását minden esetben a kanyarodási szabály határozza meg.
Ha tehát a kerékpárút és a vele párhuzamos úttest ugyanannak az útnak lenne a része, akkor nem is beszélhetnénk útkereszteződésről, hiszen egy út nem tudja saját magát keresztezni, ahhoz két külön útra lenne szükség. Ha egy közös út lenne, akkor a kanyarodási szabály értelmében az egyenesen haladó kerékpárnak minden esetben elsőbbsége lenne a kanyarodó járművel szemben – az Elsőbbségadás kötelező tábla ilyen esetben értelmezhetetlen lenne kereszteződés hiányában. De az a tény, hogy nagyon sok helyen látni mellékutak keresztezése előtt Elsőbbségadás kötelezőt, arra enged következtetni, hogy mégiscsak külön útnak kell lennie a kerékpárútnak.
Az, hogy az Elsőbbségadás kötelező táblákkal csak a mellékúttal szemben akarnának elsőbbségadási kötelezettséget előírni, kevéssé valószínű, bár kétségtelen, hogy ez esetben legalább garantáltan útkereszteződésről van szó. Viszont ha a mellékúton van Elsőbbségadás kötelező a kerékpárút-átvezetés előtt, akkor ha a kerékpárúton is van Elsőbbségadás kötelező, az effektíve megszünteti viszonylatukban az alá-fölérendeltséget, hiszen ha mindenkinek van Elsőbbségadás kötelezője, az olyan, mintha senkinek sem lenne, azaz egyenrangú útkereszteződéssé degradálja őket, magyarán: a jó öreg jobbkézszabály lép életbe. Így aztán a mellékútról érkező járműnek a neki jobbról érkező kerékpárt el kell engednie, a balról érkezővel szemben viszont elsőbbsége van, dacára az Elsőbbségadás kötelezőknek. Ennél egyértelműbb helyzetet teremtene, ha a kerékpárúton nem lenne Elsőbbségadás kötelező, mert akkor a mellékútról érkezőnek a kerékpárút mindkét irányának elsőbbséget kéne adnia.
De ha nincs ott Elsőbbségadás kötelező, akkor a főútról lekanyarodónak és a kerékpárnak az áthaladási sorrendjét végső soron az befolyásolja, hogy egyazon útnak a részei vagy sem. Ha igen, akkor a kerékpárnak lenne elsőbbsége; ha nem, akkor egyenrangú útkereszteződés lévén jobbkézszabály lépne életbe.
Tegyetek igazságot!
A kerékpárút: önálló út.
Az 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól (azaz, a KRESZ) 1. számú függelékének I. fejezete tartalmazza az úttal kapcsolatos fogalmakat.
Ebből kiderül, hogy
- a járda és az úttest az út része;
- a menetirány szerinti jobb oldal és a forgalmi sáv és a kerékpáros nyom és a kerékpársáv és a nyitott kerékpársáv az úttest része (az előző szerint az úttest pedig az út része);
- a leállósáv is az út része;
- az útpadka is az út része.
Ugyanakkor, a kerékpárút önálló út; jelzőtáblával kerékpárútként megjelölt út.
1: Ok, nem az út része. De akkor mi a magyarázat a igen melletti érvelésemben leírt gyakorlatra? Miért nincs még egy Elsőbbségadás kötelező a főút előtt is? Definiálja a KRESZ, hogy az Elsőbbségadás kötelező tábla hatálya meddig terjed ki? És ha igen, azt méterben vagy kereszteződések számában méri? Ha nem, akkor honnan lehet tudni, mire vonatkozik?
Én eddig úgy tudtam, hogy az út teljes szélességére vonatkozik, de ha a kerékpárút nem része az útnak, akkor egy tábla nem lehet elegendő. A gyakorlat mégis az, hogy elegendő, ami csak úgy lehet, hogy egynél több útra is kiterjed a tábla hatálya, annak viszont kell legyen valami nyoma a KRESZ-ben szerintem.
Ide tudnád idézni a KRESZ idevágó passzusát?
"Kerékpárút-átvezetésnél a betorkolló mellékúton szinte mindig az átvezetés előtt van csak Elsőbbségadás kötelező tábla kihelyezve, mögötte nincs, azaz a kerékpárútra és az úttestre is vonatkozik egyszerre a tábla."
Nem vonatkozik a kerékpárútra. Csak akkor van EAK, ha a táblának van kiegészítése, amin feltüntetik a kerékpárutat is.
A kérdésre a válasz: van teljesen önálló kerékpárút és van, amikor azt az úttest mellett, annnak nyomvonalában alakítják ki; ilyenkor az az út kerékpárok közlekedésére kijelölt része. A kettő között a különbség, hogy ez utóbbi esetben az úttesten tilos a kerékpáros közlekedés, míg az önálló út esetében nincs ilyen tiltás...
Az első hozzászólásban említett szabály a KRESZ-ből viszont kissé pontatlan: ugyanígy önálló útként definiálja a gykputakat is; de ebben az esetben ha egy, addig az út részének tekintett járdát tábláznak ki gykpútnak, akkor az onnantól már nem tartozik az úthoz, hanem teljesen önálló út lesz? Akkor ebben az esetben ugye értelmét veszti az a szabály is, hogy bringainfra megléte esetén tilos az úttesten kerékpározni...
Szóval azt, hogy önálló útról vagy az út részéről van szó, azt az adott kerékpárút kialakítása határozza meg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!