Szigorítanátok a gondatlanságból elkövetett közúti baleset büntetési tételén?

#10 Egészen más a helyzet a fiatalabb és idősebb korosztály esetében. Az lehet, hogy a végeredmény nagyon hasonló, vagy akár totál ugyanaz, de teljesen más a kiváltó ok, ezért a kettő nem összeegyeztethető. Abban viszont tévedsz, hogy a fiatalabb korosztályt nem szóljuk meg ugyanazért a vétségért, nem is értem, hogy honnan szedted ezt.

Ha egy fiatalabb csinál ilyet, akkor az kretén. Ennyi. Bele lehetne persze menni mélyebben, de nem vagyunk pszichomókusok (én legalábbis biztosan nem), szóval kár tovább elemezni. Mentális a probléma, pszichológiai vizsgálat pedig nincsen (sajnos) a jogosítványhoz. És azt is érdemes megemlíteni, hogy ezen lehet változtatni.

Idősek esetében, habár mentális problémák is felmerülhetnek, szerintem sokkal gyakoribbak a fizikai gyengeségek. Rossz látás, lassú reflexek, stb. Először is, ezeken nem nagyon lehet javítani. Másrészt, orvos által kivizsgálásra kerül. Harmadrészt, az embernek jó lenne ismernie a határait, az öregséggel nem mindig jár együtt mentális leépülés, de valamiért még a mentálisan egészséges öregek sem képesek beletörődni a fizikai problémákba és ugyanúgy volán mögé ülnek. Lényeg a lényeg, az idősek esetében a probléma többrétű, sokkal könnyebben kiszűrhető lehetne, mégsincsen. Az én szememben legalábbis ez teszi rosszabbá a helyzetet. Fiatalok esetében nincs aki megállítsa, mert önmagát nem tudja, más pedig nem felügyeli/vizsgálja. De amikor egy idős ember okoz balesetet pl. a rossz látása miatt, akkor az több ponton is megakadályozható lett volna.

"Fiatalok esetében nincs aki megállítsa, mert önmagát nem tudja"

Mi az, hogy "önmagát nem tudja?

Pont ezért kellene a pszichológiai alkalmassági.

Mert elvileg csak az vezethet és kaphat jogosítványt, aki képes megfelelően érett döntéseket hozni, képes felmérni a saját képességeit, helyzeteit. És amennyiben szükséges felügyeli és kontrollálja önmagát.

Például nem ül be a kocsiba alkoholfogyasztás után, vagy nem indul útnak ha érzi, hogy hulla fáradt és alig lát ki a szemén.

Ez továbbra sem korfüggő. Nyilván minél idősebb valaki annál nagyobb az esélye a testi problémáknak, de ettől még ugyanúgy vizsgálandó lenne a többi korosztály is.

#13 De abszolút van. Konkrétan itt GyK-n napi szinten szidjuk a sok kis bréemvés "én vagyok a valaki" hülyegyerekeket.

#15 "Mi az, hogy "önmagát nem tudja? Pont ezért kellene a pszichológiai alkalmassági."

Nem tudja, mert mentálisan nem alkalmas rá. És igen, kellene pszichológiai vizsgálat, de nincs. Én csak a jelenről beszéltem.

#15 Megfelelően érett döntések? Saját képességek felmérése? Hát honnan tudná a saját képességeit, amíg nem vezetett? Azt ugye tudjuk, hogy a frontális lebeny huszonéves korig fejlődik? (Nem véletlenül az A kategória korhatára a legmagasabb.) De ez az élet többi területére is igaz. Hamarabb van melled, mint hogy agyilag felelősen döntsél arról, ki nyúlhat hozzá. És amúgy ahogy az orvos aláírja a nyolcvanéves vezető alkalmasságiját, ugyanúgy majd apu eldönti, hogy odaadja-e a slusszkulcsot a 19 éves hülyegyereknek. Amolyan "bízunk a társadalomban" elven megy ez, lásd Amerika, ahol kb. egy rutinpályát kell a gimiben levezetni, és utána a szülő tanítja a gyereket vezetni, és csak vizsgázni kell elmenni.

A bajok ott kezdődnek, hogy oktatók és vizsgabiztosok is elmondják, hogy sikeres forgalmi vizsga = ügyi vagy, tudod 60 percig nézni az utat, de rengeteg rutintalan vezető azt hiszi, hogy neki szabad egyedül vezetnie pl. autópályán, amit csak könyvben látott, vagy olyan forgalomban, ahol jóval nagyobb rugalmasság és reflex kell, mint a forgalmi vizsgán, ahol 60 perc alatt még 9 hiba is megengedett.

Lehet, hogy ez a szigorítás nagyon jól néz ki addig, ameddig másokról van szó.

De amikor te okozol balesetet? Ez bárkivel megtörténhet. Olyan nincs, hogy valaki, aki rendszeresen vezet, soha nem téved, nem néz el valamit. Ha éjszakás műszakban vagy 12 órát, utána is haza kell jutni valahogy, nem lehet 20-30 km-t gyalogolni, vagy 2 órát várni a buszmegállóban a csatlakozásra. De még ilyen se kell, egyszerűen csak valakit, valamit nem veszel észre, nem veszel figyelembe, két másodpercre ellankad a figyelmed. Ilyesmi mindenkivel megesik rendszeresen (legfeljebb észre se veszi), és ha valamit elront, a másik sofőr kivédi általában. Olyankor intünk egyet, hogy bocsánat, és megyünk tovább. De ha jön egy másik figyelmetlen ember, akkor nekimegyünk, és ha mi vagyunk erősebb kaszniban, akkor túléljük, ő meg meghal. Ilyen esetben az életben maradt emberek többsége se ússza meg minden következmény nélkül, sokan idegösszeomlást kapnak, és erről álmodnak két évig.

12

Az idős, rosszabb reflexszel rendelkező emberek többnyire (nyilván nem minden esetben) tisztában vannak a korlátaikkal. Keveset vezetnek, csak szükség esetén, lassan, jól ismert utakon, a nagy forgalmat elkerülve. Tehát eleve nem is kell annyira hirtelen dönteniük, meg időt is adnak a többieknek az esetleges hibák kivédésére.

Ez is olyan dolog, hogy az öregek eltiltása csak addig tűnik megoldásnak, ameddig idegenekről van szó.

Apám már 80 felé halad, rosszak a képességei, és tényleg csak minimális távolságokat vezet a városban. Nekem munkahelyem van, nem tudom mindig hurcolni. De akkor is el kell jutnia az orvoshoz, boltba, stb., és már 1 km legyaloglása is kilátástalan vállalkozás neki. Ha valami barommal találkozik, biztos balesetet fog okozni, mert nincs olyan reflexe, de normálisan közlekedőkkel nem fog ütközni valószínűleg. 50 éve vezet, és a gyakorlat az alaphelyzeteken átsegíti, még életében nem okozott balesetet.

19

Igen, ez rendszeres, hogy valaki észre se veszi, mit művelt. (És nyilván meg is van róla győződve, hogy ő még életében nem hibázott a vezetésben...) Én ilyenkor dudálni szoktam, hogy felébredjen, és elgondolkodjon, hogy esetleg hátha mégis ő tett valamit rosszul. Pl. van egy T-kereszteződés, ahol a T szára felől jön a településen átmenő forgalom, az egyenes úton pedig alig megy valaki, de mégis ezeknek van elsőbbségük. Na, ha egyenesen megyek, akkor 10 esetből legalább 1x bevágnak elém a T szára felől, a macisajt ellenére...

Van egy kollégám, aki a céges kocsival szokott néha vinni. Ő az, aki mindig felveszi a telefont vezetés közben, és onnantól már fingja sincs, hol van, és mit csinál éppen. Teljesen hihetetlen, hogy még soha nem mentünk bele senkibe. Nem rajta múlik, hanem pont mindig olyanok közlekedtek a közelben, akik ott voltak a szeren, és elkerülték a csattanást.