Megúszható így a felelősségre vonás?

Igen, megúszható. (Nyilván, sokak szerint ez erkölcsileg nem helyes, de én sem árulnám be a családtagomat, ha már a helyszíni bírságolást megúszta. Gondolom, az ítélkezők sem utalják minden esetben jótékonysági alapba a pénzbírságnak megfelelő összeget, amikor bírságolás nélkül megúszott szabálysértést követnek el.)

┌─ Bármilyen szabálysértési megnevezéssel illetik is, biztosan nem közigazgatási bírsággal sújtandó szabálysértés.

A közigazgatási bírsággal sújtandó szabálysértések hatályos kormányrendeletben vannak felsorolva, nincs sokféle: [link]

Mint a kormányrendeletben is szerepel, alapvetően az üzembentartó felel a felsorolt, közigazgatási bírsággal sújtandó szabálysértésekért. Kivétel, ha helyszíni igazoltatás alapján megállapítják a vele nem azonos vezető személyét, illetve, ha a gépjármű - a szabályszegés időpontját megelőzően - jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben - a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően - kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását, továbbá, ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően más természetes személy vagy nem természetes személy használatába adta, és ezt a használatba vevő személy eredeti teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a jogszabályban felsorolt adatokat tartalmazó nyilatkozatával igazolja, vagy - azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt - olyan menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja, amelyek a jogszabályban felsorolt adatokat tartalmazzák, a közigazgatási bírságot ilyenkor a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni.

Bár, már az „objektív felelősség” megnevezés kikerült a jogszabályokból (eredetileg a feljebb elérhetővé tett kormányrendelet tartalmazta, aztán átkerült a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvénybe, majd onnan is kikerült) a lényeg az, hogy az üzembentartó adott feltételek esetén mentheti ki magát. Ha a szabályszegéskor más vezette az autót, nem elég megneveznie, be kell mutatnia a használatba adásról szóló eredeti teljes bizonyító erejű magánokiratot.

De, mindez nem jöhet szóba, mert nem közigazgatási bírsággal sújtandó szabálysértésről van szó. ─┘

┌─ Marad a jogszabály biztosította lehetőség:

„60. § A tanúvallomást megtagadhatja az, aki

a) az eljárás alá vont személy hozzátartozója,

b) magát vagy hozzátartozóját szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben”

↑ 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

A jogszabály hatályos teljes szövege elérhető

itt: [link] (Net Jogtár), vagy

itt: [link] (Nemzeti Jogszabálytár).

Egyes szabálysértéseket, szabálysértési mértékeket azért soroltak közigazgatási bírság hatály alá, mert közismertté vélt a fenti kimentési lehetőség, és sokan visszaéltek vele, valótlanul állították, hogy a szabálysértés elkövetésekor hozzátartozójuk vezetett, akit nem kívánnak megnevezni. Így, sorozatban maradtak büntetés nélkül a gyorshajtások.

Sebességtúllépés esetén nem is készül felvétel, ha nem éri el a közigazgatási bírsággal sújtandó mértéket, nem is küldenek ki ilyenkor bírságot, mert a fenti kimentéssel élhetnének az üzembentartók.

Emiatt sokan úgy vezetnek, hogy megengedett sebességnek a megengedett sebesség plusz 13 km/h-t tekintenek, de legalább 10 km/h-t automatikusan hozzágondolnak. Volt itt olyan kérdés is, hogy hol jelentheti fel a rendőröket, mivel lakott területen, ahol 50 km/h volt a megengedett sebesség, 62 km/h-s sebesség miatt megbírságolták; pedig, szerinte, 65 km/h-ig nem bírságolhatnak. Pedig igen, és nem volt szerencséje, akkor is nyáridő volt, és ilyenkor gyakorlatoznak a rendőriskolások, vannak megállítások is, nem fényképes bírságot küldenek. ─┘

Pont erre találták ki az objektiv felelősséget, hogy ne lehessen kibújni és fizetni kelljen.

De őszintén én nagyon megbüntetném aki ilyet csinál.

✎ 22/ válasza: [Bocs, de ez hol írja, hogy megúszható a felelősségre vonás? Ha nem árulja el, hogy ki vezetett, akkor nyilván őt fogják felelősségre vonni. Nincs ilyen, hogy nem árulja el és tehetetlenségében lezárják az ügyet következmények nélkül. Ha ez így működne, akkor mindenki benyögné, hogy "nem tudom", aztán el van intézve.] 2022. aug. 28. 00:28

„Hol írja”, melyik hatályos jogszabályban szerepel, hogy ha nem közigazgatási bírságkörbe vont szabálysértésről van szó, akkor az üzembentartót bírságolják, amennyiben nem hárítja át másra a szabálysértést?

Ha nem lenne teljeskörű kimentési lehetőség, akkor miért vontak adott szabálysértéseket közigazgatási bírságkörbe, egyben az üzembentartót téve felelőssé? Szerinted felesleges, hiszen, szerinted, enélkül is fennáll, hogy ha az üzembentartó nem hárítja át, akkor ő fizet. Épp azért tették, mert már nagymértékben ment az, hogy „hozzátartozóm vezetett, de élve a jogszabályi lehetőséggel, nem kívánom megnevezni”. Azzal, amit írtál, hogy „nem tudom”, sose lehetett kimentést elérni.

✎ 23/ válasza: [Pont erre találták ki az objektiv felelősséget, hogy ne lehessen kibújni és fizetni kelljen.] 2022. aug. 28. 06:44

Egyrészt, mint írtam, „objektív felelősség” nem szerepel ma hatályos jogszabályban, de ha te tudsz ilyet, megmutathatod.

Másrészt, az, hogy az üzembentartó felelős, ha nem tudja, vagy nem akarja kimenteni magát, kizárólag közigazgatási bírságkörbe vont szabálysértés esetén áll fenn. Megadtam a közigazgatási bírságba vont szabálysértéseket tartalmazó hatályos jogszabály elérhetőségét: melyikbe tartozik, amiről a kérdező ír?

Ha nem lenne teljeskörű kimentési lehetőség nem közigazgatási bírság körébe vont szabálysértés esetén, akkor pl. olyan helyen, ahol a megengedett legnagyobb sebesség 50 km/h, miért csak 66 km/h-tól készítenek felvételt, miért csak legalább ilyen mértékű sebességtúllépés esetén kap bírságot az üzembentartó? Miért nem 55 km/h-tól, vagy 58 km//h-tól küldenek bírságot? Mert az még nem közigazgatási bírsággal sújtandó és egyszerű a teljeskörű kimentés.

Mint írtam is, éppen a teljeskörű kimentés elkerülésére vontak néhány, a jogalkotó szerint jelentős szabálysértést, közigazgatási bírság körbe és tették általánosságban felelőssé az üzembentartót. Illetve, adott, jogszabályban leírt esetben átháríthatja a bírságot.

Azt jól írják, hogy ha valami nem esik objektív felelősség alá, és nem állították meg a helyszínen, azt meg lehet úszni azzal, ha azt valljuk, nem mi vezettünk, hanem egy családtagunk, akire nem vagyunk kötelesek rávallani. (2012. évi II. tv. 60.§)

Viszont ez az eset (megállás tiltott helyen, konkrétan útkereszteződésben) az objektív felelősség hatálya alá esik. Tehát itt bizony vagy az üzembentartó fizet, vagy az, aki vezette az autóját.

Részletek itt a cikkben:

[link]

Azt nem tudom, büntetőpont jár-e érte (szerintem igen), de azt csak a rokonod kaphatja meg, ha kiadod. Mindenki csak azért kaphat, amit bizonyítottan ő követett el. Esetleg ezért nem kell rávallanod, ha jóban vagytok.

"Gondolom, az ítélkezők sem utalják minden esetben jótékonysági alapba a pénzbírságnak megfelelő összeget, amikor bírságolás nélkül megúszott szabálysértést követnek el. "

Eskü elutalnám, ha történt volna már ilyen. :)

» Viszont ez az eset (megállás tiltott helyen, konkrétan útkereszteződésben) az objektív felelősség hatálya alá esik. Tehát itt bizony vagy az üzembentartó fizet, vagy az, aki vezette az autóját. Részletek itt a cikkben: [link]

25-ös válasz, augusztus 28., 10:3

Nem „Magyarország egyik legkedveltebb online motoros magazinja” cikke a legjobb alap annak eldöntésére, hogy egy szabálysértés közigazgatási bírság körbe (~ objektív felelősség ~) tartozik-e, vagy sem.

Az elérhetővé tett cikkben valóban szerepel, hogy

„A 2008-ban hatályba lépett jogszabály alapján a gépjármű üzemben tartója felel azért, hogy:

…

• a járművel történő megállást és várakozást

…

a járművel betartsák.”

Ahogy meg is nevezi, „a 410/2007. (XII.29.) Korm.r.” vezette be az objektív felelősség elvét. A 410/2007. (XII.29.) Korm.r.” 2008-ban lépett hatályba, ahogy ebben az idézetben utal a cikk a jogszabályra.

Várak szórészlet nem szerepel a jogszabályban, megáll pedig 20-szor megállapít…, megállapodás szavak részeként, 1-szer pedig így:

„2. melléklet a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelethez *

Sorszám 1.

A vasúti átjáró előtti megállásra vonatkozó rendelkezések

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 39. § (3) bekezdés b), c), e), h) pont

Bírság összege forintban: 30 000.”

A cikkben ez is szerepel: „Magyarországon az objektív felelősség elvét 2008. január 1-én vezették be: a 410/2007. (XII.29.) Korm.r. volt az alapjogszabály, majd ezt a 2017. évi CXXV. törvény pontosította.”

A 410/2007. (XII.29.) Korm.r. nem tartalmazza sem a várakozás, sem a megállás szavakat.

Ez bizony messze távol nem „megállás tiltott helyen, konkrétan útkereszteződésben) az objektív felelősség hatálya alá esik”.