Ha mennék át a zebrán, és látom, hogy már közel vannak viszonylag az autók,de mégis elindulok akkor nekik meg kellene állni a KRESZ szerintem,nem?

A KRESZ azt írja, hogy a gyalogost zavarni sem szabad.

Mit is jelent ez gyakorlatra lefordítva? Ha nem mersz elindulni, ha bizonytalan vagy, ha megtorpansz, visszalép stb., akkor bizony zavar.

Ha akadálytalanul át tudsz menni, akkor megállnia sem kell. De tényleg csak akkor, ha te, mint gyalogos is teljesen biztonságosnak érzed.

Nem mehet el az orrod előtt, de a „sarkadat sem taposhatja” le mögötted.

"Sokszor hiába állok ott sosem állnak meg"

Ha tényleg gond, hogy sokat kell várakoznod, mire jön egy szabályos autós, akkor lépj le a járdáról a zebrára, de csak egy lépésnyit és állj meg. Még az olyan autós sem fog elütni, aki éppen SMS-ezik, mert alapból nem mennek ennyire az út szélén. De azért lehetőleg úgy, hogy ne legyen a vészfékezésből hármas karambol. :-(

"az idota meg még ledudált"

Ne törődj a dudáló bunkóval. A duda nem okoz testi sérülést. A lelkit meg előzd meg egy magadban mondott jó kis anyázással, meg parasztozással. Viszont figyelj arra, hogy abban a ritka esetben, ha tényleg elmélázott, akkor el tudj előle ugrani. Vagy ha csak egy fél méteren múlik, akkor felülni a motorháztetőre.

14

Igen, a sofőrnek leírja a KRESZ, hogy hogy kell megközelíteni a gyalogosátkelőt. De a gyalogosnak is leírja a KRESZ, hogy hogyan léphet le a járdáról. 21. § (6).

Ezért ha féktávolságon belül lép le, akkor osztott lesz a felelősség. Két jármű viszonylatában se az van, hogy ha nekem van elsőbbségem, akkor belemehetek a másik autóba, ami nem adja meg nekem az elsőbbséget. Ugyanígy a gyalogos se mehet ész nélkül, mint a birka, hogy úgyis elsőbbsége van, hanem körül kell néznie.

15

"A KRESZ azt írja, hogy a gyalogost zavarni sem szabad."

HOL nem szabad zavarni? Ezt is írja a KRESZ, el lehet olvasni: ott, ahol elsőbbsége van. Vagyis, ez esetben a zebrán, mert ott van elsőbbsége (többek közt). A járdán állva nincs elsőbbsége, ilyen sehol nincs a KRESZ-ben. Amint az egyik lábát a zebrára helyezte (még ha gyakorlatilag áll is, mintha a vizet nézné a lábával, hogy hideg-e), onnantól van elsőbbsége, és az autósnak meg kell állnia. Nem az elsőbbség miatt, hanem az ezzel együtt járó zavarási tilalom miatt.

@27: ha a gyalogos az arra kijelölt átkelőn halad át, akkor a KRESZ 21.§-a már teljesült. A többi a járművezető felelőssége. Ha féktávolságon belül lép az úttestre, akkor a járművezető szabálytalanul közelítette meg az átkelőt - ezért pedig ne a gyalogost hibáztasd.

A zavarásnál pedig nem azt írja a KRESZ, hogy hol, hanem hogy milyen esetben tilos: ha át akar kelni az úttesten.

17. Igen, a járdán ÁLLÓ gyalogisnak nincs elsőbbsége. Így van. Az úttesten ÁLLÓ járműnek sincs. Elsőbbségről mozgásban lévő közlekedők között lehet szó. A járdán beszélgető, melankólikusan maga elé meredőnek sincs.

De ha "forgalmi okból" áll a kijelőlt gyalogátkelőnél, feltételezhetően át szeretne menni, akkor ebben már tilos zavarni.

18

A járművezető egyértelműen hibázott, de ez nem mentesíti a gyalogost a rá vonatkozó paragrafus betartása alól. Neki pedig azt írja elő a KRESZ, hogy az úttestre lépés előtt meg kell bizonyosodni ennek veszélytelenségéről. Ennyi. Semmi kivétel, hogy a zebrán nem kell meggyőződni.

"A zavarásnál pedig nem azt írja a KRESZ, hogy hol, hanem hogy milyen esetben tilos: ha át akar kelni az úttesten."

Hol írja ezt? Írnád a számát? Mert én valahogy nem találtam...

19

"De ha "forgalmi okból" áll a kijelőlt gyalogátkelőnél, feltételezhetően át szeretne menni, akkor ebben már tilos zavarni."

Ezt miből gondolod? Csak mert a KRESZ nem ír ilyet. Csak azt írja, hogy ahol elsőbbsége van (a gyalogos-átkelőhelyen, azaz a két járda közti részen), ott nem szabad zavarni. Nem én találtam ki, el lehet olvasni. Semmi olyan nincs a rendeletben, hogy az autósnak feltételezni kellene bármit. Lelépett, tilos zavarni. Nem lépett le, akkor meg nem kell azon studérozni, hogy vajon mit is akarhat a gyalogos. Ott van leírva a KRESZ-ben.