Tanulóvezetők! Ti hányadik óra után tudtatok vezetni teljesen egyedül és bátran, úgy hogy alig kellett szólnia az oktatónak?

Az oktató autót vezettem először életemben. A 8. órán mondta az oktatóm, hogy "Kata, Te vezetsz!" Egy alkalom 50 perc volt. Először heti 2 alkalommal, majd kb. a 25. Órától heti 4-5× 50 perc volt. Volt hogy mindennap vezettem. Ekkortól gyorsan fejlődtem.

Persze voltak hullámvölgyek meg az oktató is volt hogy rosszabb passzba volt és bele bele lépett direkt a pedálokba. Máskor meg nem. Októberben vizsgáztam le. Itthon apukám 24 éves opeljét vezettem. A kuplungja a padlónál fogott. Egyedül vezettem friss jogsival mert apukám beteg volt.

Mindent magamnak kell megoldani, mindenre magamtól kell rájönni, de így is izgalmas.

2. Alkalom, előtte életemben

csak egyszer vezettem autót, de rengeteget motoroztam. Az elmélet megvolt, csak a kezelőszerveket kellett megszokni... Emlékszem mennyire büszke voltam, amikor a 2. alkalom végén azt mondta az oktató "Ez elég fasza volt."... Aztán 3. alkalommal elmentünk egy másik tanulóval felesben Debrecenbe meg vissza Nyíregyházáról. Aztán volt egy alkalom, amikor annyira balfasz voltam hogy hazafele úton, szégyen vagy nem szégyen, de a sírás kerülgetett🤷‍♂️.

35 éve volt. Segédmotort már vezettem előtte, de Trabanton tanultam vezetni, csak hogy érezzétek 😂. 6x 1,5 órát vezettem Bp-en, mikor az oktatóm azt mondta, hogy lesz most egy vizsga, próbáljam meg. Ha átmegyek, akkor OK, ha nem, folytatjuk tovább az órákat. Azt is elmondta, hogy majd az élet tanít meg vezetni, nem ő. Eljött a vizsga és átmentem.

Fél évvel később tanultam meg igazán vezetni, amikor Szentendréről Nyíregyházára (és vissza) mentünk vagy 8-an, és követnem kellett egy Daciával keresztapám Ladáját. Neki és még 2 utasnak rendőrigazolványa volt, szóval amit az autók bírtak oda és vissza. Ő tudta az utat, én akkor jártam arra először, szóval 2 méterrel mögötte 120-130-al. Leizzadtam a 650 km-es úttól egy nap alatt, de jólesett. Utána már nem volt gondom a városi forgalommal.