Mi a mámor abban, hogy amikor meg kell állni, buszok, teherautók egészen közel állnak meg?

-sokat vezetnek, emiatt meg vannak szokva, nem félnek közel menni

-buszoknál centire pontosan be lehet állni, mert a sofőr lája a busz elejét, erthető okokból

-nem is megy olyan közel, csak a nagy méret miatt kisautóban ijesztő, hogy az a nagy dög ott van a hátadnál.

Azt nem tudom, hova nem fért volna be a két ujjad, mert sem a személygépkocsik hátulja, sem a buszok, teherautók eleje, nem függőleges síklap.

Soha nem volt még ilyenből gondom, pedig igencsak változatos domborzatú városban vezetek, és még az életben nem vezettem olyan autót, amiben lett volna hátragurulás gátló. És láttam már néhány nagyméretű járművet a visszapillantó tükörben. Nagynak nagy volt, de nem ijesztő, legalábbis én még nem éreztem annak.

Parkolóból, magas útszegélykő esetén sem hátragurulva indulok el, hiába lejt arra az úttest a csapadékvíz elvezetés miatt. Pedig az nem hogy nagynak, hanem semmilyennek sem látszik a visszapillantó tükörben.

Nem jól tudod, „B” kategóriás vizsgán 10%-os lejtőn 50 cm hátragurulás megengedett. Mondjuk, én azért már sokkal jobban kezelem az autót, mint azt a vizsgán képes voltam, de 50 centit akkor sem gurultam vissza. Nem is tudtam arról, hogy vizsgán szabad visszagurulni. Mikor, úgy már a gyakorlati oktatás közepe táján elügyetlenkedtem, a hátralévő csaknem háromnegyed órában egy kis lakótömb körül köröztünk, benne a „bűncselekmény színhelyével”, úgyhogy volt módom gyakorolni a visszagurulásmentes elindulást, emelkedőn. És pár nap múlva a következő órát ott kezdtük, de mivel elsőre jól sikerült, mentünk tovább.

Furcsállom a 14-es válasz írójának tanácsát. El tudom képzelni, hogy megretten egy kamionos, ha egyáltalán nézi a hátrameneti lámpád, ha egyáltalán hallja a motortúráztatást. Milyen szörnyű pillanatokat él át amiatt, hogy tévedésből, előremenet helyett, hátramenetben fog elindulni az előtte levő személygépkocsi. És mit szól majd a főnöke a ripityára tört kamion miatt?