Miért van az hogy valaminek a gondolata sokkal mámorosabb és izgalmasabb mint maga a megtapasztalása?

Amikor belegondolsz valamibe, akkor sok körülményre nem gondolsz, vagy úgy alakítod a dolgokat, hogy az mindenképpen neked jó legyen

A valóságban pedig temérdek dolog sokal egyszerűbb... és az emberekkel való kapcsolataink sem úgy alakulnak, ahogyan azt elképzeltük... vagy éppen nem is gondoltunk az adott illetőre (például ott találkozol vele először)