Egysávos körforgalomban mi az ideális nyomvonal? Tanulóautóknál látom, hogy nagyon a külső ívhez tapadva járják be az utat.

1. Egy teherautónál az össztömeg sokkal nagyobb mint egy személyautónál. Ha nagyobb íven mennek akkor kevésbé borul a rakomány (meg ők is)

2. Mivel hosszabb a jármű ezért ha túlságosan behúzódik akkor a vontatmány esetleg felfut a körforgalom közepére ami megint boruláshoz vezethet.

Ezért mennek nagyobb íven.

Nekem is folyton ezt magyarázta az oktatóm, hogy húzódjak mán ki a szélire.

Mondjuk ennek gyakorlati haszna is van, mert így nagyobb eséllyel nem pofátlankodik be hirtelen elém valaki, holott már ugye a körforgalomban vagyok. Jó szélesen, az a biztos.

A kötelező jobbra húzódás miatt van. Gyakorlatilag már-már balesetveszélyesen zavaró, aki ott megy, olyan, mintha a következőnél ki akarna állni.

Normális ember ott nem megy, régi körforgalmak légi felvételein nagyon szépen látszik a jellemző ív. Nem véletlen mennek úgy az autósok.

#1: Tanulóautót írt a kérdező, nem teherautót...

Én úgy megyek, hogy az egész ív sugara a legnagyobb legyen

Tanulóvezető vagyok! Valóban a szélén kell mennünk.

Néha nekem is idétlen, mondja is az oktatóm, hogy húzódjak a szélére.

Továbbá, ha az elsőn hajtok ki enyém a külső ív, és akkor már behajtáskor lehet indexelni, föltéve, ha nem megtévesztő.

Persze ezt általában sokan elfelejtik, így állok a behajtásra várva, skubizom a baloldaliakat, mivel nem indexel ugye azt gondolom eljön előttem, erre kimegy az elsőn. Ezzel csak az a baj, hogy a vizsgán ez bukta, mert feltartom a forgalmat, holott mehettem volna. Az nem hiszem, hogy érdekelné őket, hogy a baloldali tévesztett meg, mert neki már megvan a jogsija.

A kérdésre: Az ideális nyomvonal, ahogy írtam #4 válaszban az, ami felülről is látszik egy sötétebb sávként. Lényegében a lehető legkisebb ívek, a lehető legjobban levágva, középre húzódva. Ez volt a kérdés.

A legszabályosabb a kötelező jobbra húzódás miatt a külső íven körbedodzsemezés.

Viszont a körforgalom áteresztőképessége akkor a legnagyobb, ha a forgalom benne folyamatosan tud haladni, a belépésnél folyamatosan tudnak fonódni, és kifelé sem akasztja meg semmi a forgalmat.

Viszont a körforgalmak kilép ágában gyakran megáll a forgalom, ha gyalogos megy át. A kilépőnél általában van egy autónyi hely, ami elég arra, hogy egy gyalogos elhaladjon. Viszont ha a gyalogos lassú (öreg, kisgyermekkel van, beszélget, figyelmetlen), vagy több gyalogos jön pár méteres követéssel (amikor nem hajthatsz közéjük), akkor a körforgalom ívéig visszatorlódnak az autók.

Ilyenkor ha a külső íven mész, te is felakadsz rajta, míg a belső íven tovább tudnál haladni. Ha pedig azt látod,hogy a te kijáratodnál épp torlódik a forgalom, még mindig ki tudsz menni a külső részre, hogy ne állj meg keresztben a belső íven.

Szóval a mechanikus szabálykövetés - és a tanulóktól elvárt viselkedés - kifejezetten életszerűtlen.

A KRESZ-t a 70-es években írták, az akkori forgalmi viszonyok között jól működött, de nézzetek meg egy 70-es években készült képet és hasonlítsátok össze a mai forgalommal! Közhely, hogy ma már nem lehet szabályosan végigmenni egy-egy nagyvároson.