Ha engem nem enged ki senki akkor én miért engedjek ki bárkit is?

Bátortalanul, rosszul vezetsz.

Otthon nagyon előzékenyek az autósok, sosem volt gondom.

Én is sokszor vezetek kisteherautót és pár kirívó esetet leszámítva segíteni szoktak. Szóval valamit te csinálsz rosszul.

Valószínűleg határozatlanul vezetsz: nem érzed a távolságokat, sebességeket, az autód méretét. De az is lehet, hog nem indexelsz és elvárod, hogy a többiek gondolatolvasók legyenek.

kicsit eltúlzod, ebből következik, hogy nemigazán érzed a közlekedés finomságait.

Ahogy elém is bejönnek, én is bekéredzkedek más elé. Csak van egy kis különbség...számtalanszor előfordult, hogy egy füstölő romhalmaz fostalicskát engedtem magamelé..ami nem baj, mert bezárom a levegőt, és kész, csakhát ebből tanul az ember.

Te biztosan nem emlekszel azokra az időkre, amikor főleg a

Wartburgosok mosóbenzinnel jártak okosba..

Nos ha beengedted, akkor aznapra fejfájást kaptál. Ebből okulva aznemberek nem engedték be őket a sorba. Akkor még nem volt levegőelzáró-gomb az autók zömében.

Szóval több türelmet, mert egyre több az autó, és csak rámész idegileg.

Mert az nem elég, hogy kiteszed az indexet aztán nézed a tükörből, hogy a félig melletted lévő autó mikor villant, hogy gyere báttya, beengedlek.

Határozottan de körültekintően oda kell húzni az autót. Gyorsítani nem fog mert félti a kocsiját, úgyhogy maradt a fék. Én is mindig segítem fékezéssel azt aki sávot szeretne váltani ugyanakkor ezt vissza felé is elvárom. De ez nem azt jelenti, hogy kiteszem az indexet aztán várom, hogy villantson, hanem mozgolódok közelebb hozzá aztán úgyis észleli.