A tilalmi jelzőtáblák az útkereszteződésbe lépés pillanatában oldódnak fel vagy az útkereszteződés elhagyása után vesztik el hatályukat?

Tilalmi jelzőtábla válogatja.

Az 1. válaszban írt konkrét tilalmi tábla hatályát valóban nem oldja fel az útkereszteződés kezdete, de, például, a „Megfordulni tilos” jelzőtábla ← KRESZ 14. § (1) c), 29. ábra

hatályát igen:

„Az (1) bekezdés c)–g) pontjában említett jelzőtábla hatálya a táblánál kezdődik és a következő útkereszteződés kezdetéig tart, kivéve, ha a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla ennél rövidebb távolságot jelöl meg, vagy a (7) bekezdésben említett jelzőtábla a tilalmat előbb feloldja.” ← 14. § (6)

Ráadásul, a KRESZ a korlátozó táblák egy részét is tilalmi táblákhoz sorolja.

A 14. § és 15. § fejezetcíme: „A járművek forgalmára vonatkozó tilalmi jelzőtáblák” (Mindjárt az első a „ jobbra kanyarodni tilos” tábla.)

De itt szerepel, például a „Sebességkorlátozás” jelzőtábla is, mivel a jelentése tiltást fogalmaz meg: „(30. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél nagyobb sebességgel haladni tilos.” (És az alakja ennek is kör, piros szegéllyel.)

És mivel ez a 14. § (1) d) pontjában van, rá is vonatkozik a fentebb írt 14. § (6) bekezdés.

De, például, a „Sebességkorlátozás” tábla hatálya tarthat a vasúti átjáró kezdetéig is. ← 14. § (6)

Az itt leírtaktól több tilalmi tábla hatályát is feloldja az útkereszteződés, az útkereszteződés kezdete; ezek megnézhetők az említett 14.-15. szakaszokban. (Az is, hogy melyik hatályát még mi oldja fel.)

[link]

Még csiszolgathatod a logikád. A megfordulni tilos tábla hatálya alatti útszakaszon sem tiltott a balra bekanyarodás. Ha van hova. Úgyhogy ha az útkereszteződésre is vonatkozna, akkor is szabad lenne kanyarodni. És akár belefér a logikádba, akár nem: fordítva nem áll a kivétel. Balra való bekanyarodást tiltó tábla a megfordulást is tiltja.

Örömteli, hogy legalább a balra bekanyarodást tiltó táblánál össze tudtad egyeztetni a logikád a KRESZ szabályozásával. A kérdésed kiírásakor ez még kétesélyesnek tűnt. Pedig logikus, hogy az útkereszteződés nem oldhatja fel a hatályát, hiszen éppen az útkereszteződésre vonatkozik. Egyéb helyre hogy vonatkozhatna? Ismerem a mondást, hogy egy újszülöttnek minden vicc új, de a KRESZ megalkotói nem újszülöttek voltak. Ezért ismerhették a viccet: „Jean, mi volt ez csörömpölés?” „Egy autó fordult be a mellékutcába, uram.” „Jó, de miért csörömpölt?” „Mert nem volt mellékutca, uram.” Úgyhogy, bekanyarodni akkor lehet, ha van hova. Ezért csak ezt tudják tiltással akadályozni.

Nem tudom, hogy KRESZ-vizsgára készülve tetted fel a kérdést, vagy már önállóan vezetsz? Ha vizsgára készülve, akkor azért még ne jövő hét elejére ütemezd a vizsgát. Ha később sokan el is felejtik, legalább akkor pontosan kell tudni mindent. Hatályokat, kivételeket, kivételek kivételeit. De ott még nem baj, ha szabad szellemként, a logikád alapján válaszolod meg a kérdéseket. Legfeljebb időt és pénzt veszítve rájössz, hogy mindentől főbb logika az hogy vizsgára meg kell tanulni a KRESZ-t (is). Fordulhatsz ombudsmanhoz amiatt, hogy helyzeti fölénnyel élve csak a KRESZ gondolatait fogadják el a tieiddel szemben, de ki fog derülni, hogy a te logikádat kell a KRESZ előírásaihoz igazítani mert a KRESZ-t nem fogják a te logikádhoz igazítani. Persze ez nem teljeskörű kényszer. Nem kötelező sikeresen vizsgázni.

Ha már önállóan vezetsz, hát… Elfelejtetted, elfelejtetted. De hogy utánaolvasni se tudj, és mikor valaki tálalja az olvasnivalót, utána is dödögj, hát…