Vidéken, kisebb városokban miért nem megoldott a tömegközlekedés?

"Nincs igény"

"Nincs tömeg"

Ezek nagyjából 0%-ban számítanak, amikor az állami közlekedéspolitika fejlesztésekbe kezd.

Egyébként igényt magát a kínálat határozza meg, mivel az ember akkor megy el pl egy munkahelyre, ha be tud járni.

Nem fordítva történik, hogy dolgozik valahol, ahol igazából nem tud (ezt jelentené az igény korábbi felmerülése).

A közlekedési igényeket, leginkább a közlekedés közvetett hatásaiból, a telekárra gyakorolt hatásaiból lehet látni.

Ha egy adott területen a gazdaság központi részének telekárai, ingatlanárai elszállnak, de ettől elmarad a gazdaság teljesítménye, és a fizetések emelkedése, azaz egyre nő a fizetés/ingatlanár, és/vagy cégek esetében, a bevétel egyre nagyobb része megy el a terület bérlésére, akkor az az adott terület közlekedési hiányosságaira hívja általában fel a figyelmet.

Különösen akkor, ha a gazdasági centrum növekedése mellett az ingatlanár növelő hatás egy idő után megáll, vagy visszájára fordul, ahogy a centrumtól távolabb vizsgáljuk.

Ez a gazdasági fejlődés szempontjából rossz, a centrum fejlődését az ingatlanár egy bizonyos mérték lassítja, majd akár teljesen meg is szüntetheti, az adott város a közlekedés, mint külső hatás(externália) hatására nem tud tovább fejlődni, és "beragad".

Lényegében olyan, mintha a kazán keringető szivattyúja megállna, de a tűz magát hőmérséklete emelkedne a kazán leolvad/kilyukad/felrobban, annak ellenére, hogy a házban hideg volt végig.

A gazdaság, és annak hatásai szempontjából két pontnak nem kilométerben mért a távolsága, hanem időben, és pénzben mért távolsága van. Minkét távot a közlekedés egy bizonyos mértékig, azután tömegközlekedés képes csak csökkenteni.