Igaz hogy a Dunai folyami hajók, alkalmatlanok a tengerre?

Roviden: igen.

Igen, igaz. Sőt, vannak olyan dunai hajók, melyek arra is alkalmatlanok, hogy az Al-Dunára lemenjenek! Ott ugyanis kosavázás vanik!! Az pedig nem jelent mást (én a saros mondom eztet-e!), mint azt, hogy baaaromi nagy hullámok közepütte kell meglovagolni a helyzetet. És az orr nem elég. Magasított orral, megfelelő testszerkezettel lehet csupán túlélni az aktust. De tudod mit? Mondjak jobbat? A folyami hajók tóra sem megfelelőek. Hallottad-e már a PAJTÁS személyhajó hírét? Magas súlypont, labilis személyiség... pardon, test. Kész a tragédia. A folyami hajónál az a fontos, hogy nagyon hosszú legyen, lapos, és a lehető legkevesebbet merülje. Tengeren kvázi a fordítottja. Folyami hajóval NEM MEGYÜNK A TENGERRE, macskával nem töretünk be egy acélkaput. Ennyike.

Ellentmondanék az előttem szólókkal,ugyanis vannak,voltak olyan hajók,amelyek a Dunán, Csepeltől 1650km-t hajózva a Fekete tengeren vagy a Földközi tengeren folytatták útjukat.A Rajnán jártak először ilyen hajók.Magyarország a tengeri kikötőjét,és több,mint 500 tengeri hajóját veszítette el a békeszerződés során,ezért használt Duna-tengerjáró hajókat.( Liselotte volt az első,egy átalakított aknaszedőből készült,Apollinaris III.volt a második,amit csak béreltek és korábban ez a hajó a Rajnáról járt Angliába,utána itt Budapest-Alexandria útvonalon járt.Budapesten épült a A Budapest motoros,Szeged,Tisza,Kassa,Ungvár,Kolozsvár,szolnok,Komárom,sajnos jött a háború,és odavesztek.A háború után készült a Hazám,Tokaj,Badacsony ,Csepel ,Tihany,Szeged,Borsod,Dunaújváros,Cegléd.ezek mind Duna-tengerjárók voltak,sőt A szlovákok is rendeltek belőle és Pozsonyig simán felhajóztak a Dunán.