Valószínűleg sosem lesz autóm, mert rosszul vagyok tőle (benne). Más is van így ezzel?

Szia!Én nagyon sokáig szarul voltam(hánytam is)benne!De valahogy kinőttem belőle!Ez köszönhető a sok utazásnak kézi meccsekre, atlétikára!-és a buszozás az iskolába napi 2x20 km-re!Így sikerült kinőlnöm!Szerencsére ma már semmi bajom az autóban,buszban!Én sem akartam ez miatt jogsit, meg még most sincs!Majd csaklesz vmikor!

Amúgy te hány éves vagy?Ha olyan suliba mész ahová busszal tudsz járni az tuti jót tenne, hozzászoknál!

Én évekig "okádtam-hánytam" a buszokban, autokóban!Ugyhogy nyugi nem vagy egyedül ezzel!:)

20L

20L

Ha legközelebb autóba ülsz, kapcsold be levegő keringtetést.

Kintről nyomjon be kis fokozaton, 20 fok körüli levegőt.

Nagymamámnál ez vált be.

Én is láttam hasonló műsorokat, sőt, azt hiszem, épp azt a buszost is. Lényegében arról van szó, hogy a belső füledben van egy "alkatrész", amiben folyadék van. Ez a folyadék ide-oda lötyög a külső hatásokra, ami által közvetítődik az agynak, hogy milyen helyzetben vagy éppen. Műszakibban fogalmazva gravitációs gyorsulásmérőként funkcionál. Az innen származó információ az agyban összesítődik a többi érzékszervünk által közvetített információval, és ha ellentmondás van közöttük, akkor rosszul leszel.

Amikor például autóban ülsz, a tested nyugalmi helyzetben van, viszont a belső füled érzi a oldalirányú, hosszanti és függőleges gyorsulásokat, ezért az agy úgy dönt, hogy nem jó így, és ki kell borulni.:)

A jó hír az agy alkalmazkodóképessége. Egy műsorban éppen ezt kutatták, hogy miként szokik hozzá az agy az új, rendhagyó ingerekhez. Egy férfit olyan helyzetbe hoztak, amitől rendre kiborult. Érdekes volt, valahányszor beültették, csak nagyon rövid ideig bírta. Majd sokadik alkalommal, egyik pillanatról a másikra, mintha csak átkapcsoltak volna valamit az agyában, megszűnt a rosszulléte, és soha többet nem volt problémája.

Szóval hozzá lehet szokni, és a hozzászokás nem feltétlenül fokozatosan alakul ki, megtörténhet egyik percről a másikra is. Erre a saját kutyám is például szolgál, pici korától kezdve minden alkalommal elhányta magát az autóban, max. 10 km után. Kikészült tőle. Majd egy nap röntgenre vittük, oda-vissza 100 km-t kellett utaznunk, felkészültünk a legrosszabbra. 10 km-nél kissé kivolt, megálltunk, szünetet tartottunk, majd visszaültünk, és leatóztuk az utat. Soha többé nem volt gondja autóban, pedig 1,5 próbálkozás után már kezdtük feladni. Most vidáman figyeli a forgalmat.:)

Másrészt pedig az is igaz, hogy amikor te vezetsz, akkor valamilyen szinten te diktálod, hogy mikor milyen inger fog érni (lassítás, gyorsítás, kanyarok), így eleve összhangban van minden. Piszok rossz sofőr lehet, aki ő maga vezeti az autót és rosszul lesz tőle.:))

*1,5 próbálkozás = 1,5 év próbálkozás..

Elnézést!:)