Ti szoktatok segíteni látássérült embereknek az utcán / tömegközlekedési eszközön? Ha nem, miért?
Ez amolyan magánfelmérés, én is látássérült vagyok, így némi tapasztalatot nekem is sikerült összegyűjteni, hogy nagyjából milyen korosztály, és melyik nem képviselői segítőkészebbek.
Sokaktól hallottam, hogy szívesen segítenének, de nem tudják, hogy mit kezdjenek a helyzettel, hogyan segítsenek. Ez igaz?
Légyszi kort és nemet is írjatok!
Ha van kérdésetek, én is szívesen válaszolok.
10-es és 12-es, igen, ezt ismerem. Amikor elkezdtem egyedül közlekedni, a látássérült ismerőseim mind azt mondták, hogy segítséget soha se utasíts vissza, mert az illető utána soha többé nem kérdezi meg senkitől. Habár nem nagyon kellett tanítani, mert szerintem ez alap.
De!
Köztünk is vannak parasztok ugyanúgy, mint a látók közt, ne a többieket büntessétek néhány idióta hülyesége miatt.
20/F egyébként.
Ismerős, én is mentem már tömegben metróban üvegajtónak vagy buszállomáson menetrendtáblának.
Amikor pedig a busz számát kérdezném meg, nem egyszer kaptam már olyan választ, hogy ott van kiírva! Ez többnyire akkor szokott előfordulni, amikor a bot összecsukva van a kezemben. Na de kérem ki az a hülye, aki megkérdez bárkit is, ha valójában látja?
Amúgy a segítők közt nagyjából minden korból és mindkét nemből előfordulnak képviselők, két csoport viszont kiemelkedik, a fiatal lányok és a 30-as, 40-es férfiak. Hogy miért, fogalmam sincs.
És még valamit megfigyeltem, csoportból szinte soha sem válik ki senki.
Én akkor szoktam segíteni, ha látom, hogy szüksége lehet rá. Pl. buszmegállóban megkérdem melyik buszra vár, ha épp az jött be/nem az jött be, szólok neki.
Lámpánál hogy mikor mehet át mikor nem. Vagy ha tanácstalanul bizonytalanul menne valamerre. De megkérdezem, hogy tudok-e segíteni neki. Úgy odamenni, kézenfogva rángatni nem szoktam, mert tudom, hogy sokan nem szeretik.
Amúgy a vasútnál dolgozom, itt is sokszor találkozom rászorulókkal, nem egyszer volt, hogy átszállás idejére visszatartottuk a vonatot. Csak ehhez tudnunk kell róla előre, hogy várja valaki a vonatnál, átkísérje, és értesítve legyen a másik vonat is amire átszállna.
Én voltam a 19-es. 26/F vagyok.
Amúgy én szűken a vakokra, mozgásukban korlátozottakra értettem a kérdést, de látom másokat is belevettek.
Babakocsisokkal kicsit másképpen vagyok. Egyszer sajnos leordította a fejem egy önérzetes anyuka, amiért készségesen odamentem segíteni, hogy a HÉV-re fel tudjon szállni a kocsival. Elkezdett ordítani hogy hozzá ne nyúljak, mert eltöröm, és amúgy neki soha senki nem segít és már tudja hogyan kell, és neki senki se segítsen és stb stb. Azóta nem ugrálok nekik oda. Ha megkér, vagy láthatóan tanácstalanul segítségre szorul, szívesen segítek, de amúgy kérdés nélkül nem pattanok oda babakocsisnak segíteni.
Sokszor itt a GYK-n is panaszkodnak a babakocsisok, hogy senki nem segít nekik, de szerintem ebben vastagon benne vannak ők maguk is...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!