Ki szokott mezítláb vezetni úgy, hogy kipörög a kerék?

Ritka értelmes a kérdés, tükrözi a kérdező szellemi szintjét. No de semmi gond, hülyegyerek, úgy döntöttem, örömet szerzek azzal, hogy válaszolok, látom, csak ennyi boldogság ér az életben (ja, meg mikor mezítláb, félmeztelenül pörgeted a kereket).

Szoktam mezítláb vezetni. Nyáron ugyanis, mikor papucsban vagyok az udvaron és a javításra hozott autókkal kell ide-oda állni, nem fogok annyiért cipőt húzni, az pedig zavar, hogy a papucs néha önálló életet él a lábamon. Olyankor lerúgom a papucsot, az a biztos. De képzeld, mezítláb még gyalogolni is szoktam! Nem is gondoltad volna, mi?

A legnagyobb kipörgésem pedig az volt, mikor szép emlékű első Zsigulim a havas úton úgy döntött, ő most inkább megpihen az árokban. Három fordulatot tett meg a függőleges tengelye körül, mielőtt ezt végrehajtotta volna. A kerekeket meg nem szoktam pörgetni, mert egyrészt megcsúszik az akkor is, ha nem akarom (élmény a hátsókerékhajtás, főleg, ha nem jut eszembe az első hó előtt lecserélni a kereket a téligumisakra), másrészt pedig drágák az új gumik, nem koptatom őket feleslegesen.