Akiknek nehéz volt megtanulni vagy utáltak vezetni tanulni: megszerettétek már vagy hozzá szoktatok, vagy azóta is utáltok vezetni?

Az autóvezetést nem mondanám, hogy megszerettem, de elismerem, hogy amennyit apám üvöltözött az anyósülésen, bár a stílus nem volt oké, azért volt benne egy rakás igazság, amivel csak jobb lett a közlekedési érzékem. De a vezetés az munka, én nem tudom, hogy lehet azt élvezni, hogy több száz km-en át tempomattal megyek az autópályán és csak tekergetem a kormányt, de hát el kell jutni A-ból B-be.

A motorozás más, azt nagyon szeretem, viszont ott még inkább haszna van annak, amit a fejembe vertek, hogy mire kéne odafigyelni, amit a tanfolyam alatt egyáltalán nem mondtak el.

Szerintem aki nem szeret vezetni, ott az is a kérdés,hogy mi miatt? Szerintem sok embernél az az egyik, hogy mi folyik már az utakon,hogy letolnak,beleállnak az ember seggébe stb.

Nekem erre még rájön az, hogy muszáj kocsival járnom dolgozni. Több mint 20 évig volt céges buszom,utána nem jó átülni kocsira, főleg mert nem kevés pénzt is vesz ki a zsebemből a tankolás, mivel annyit nem térít a cég, amennyibe kerül. Én ez miatt a két dolog miatt nem szeretek vezetni autót. Szintén motorozom mint az 1-es, de az nekem is más érzés.

Autót megtanulni vezetni, azzal nem volt gondom, mert már 12 evesen szereltem a családi Zsigulit, tudtam mi, hogy és miért működik,és párszor mentem is földúton mielőtt elkezdtem a jogsit.