Ez azért van mert rutintalan vagyok?
Arra gondolok, hogy tegyük fel megyünk egy hosszú útra kettő kocsival akkor én utálok vezetni, mert sokkal figyelmetlenebb vagyok.
Pl mentünk múltkor a Balatonra két autóval Nyíregyházáról és úgy volt, hogy én bekapcsoltam a Wazet, mondtam ezt a másik kocsiban utazóknak is, hogy kapcsolják be de nem kapcsolták be, hanem ők követtek engem. Elmentünk így, azonban azt vettem észre magamon, hogy azzal, hogy nekem oda kell figyelni, hogy ne hagyjam el a másik autóban utazókat az tőlem von el figyelmet a vezetésről.
A legrosszabb Pest belvárosában volt, hogy úgy kellett mennem, hogy figyelnem kellett végig, hogy a sávokat is úgy váltsam, hogy mögém beférhessenek, és a lámpákat is úgy számítsam ki, hogy nehogy ők leragadjanak a pirosnál.
Autópályán az volt a rossz, hogy arra kellett figyelnem, hogy ha bementem a belsőbe előzés céljából akkor azt úgy tegyem, hogy ők mögöttem szintén be tudjanak jönni a belsőbe.
Ez engem nagyon idegesített és figyelmetlenebb voltam.
Ez azért van mert rutintalan lennék vagy ez teljesen természetes, hogy elvesz némi figyelmet az embertől? Mondjuk nem ma kezdtem a vezetést, de olyan utakban kevésben volt részem ahol konvojba mentünk. Én úgy szeretek vezetni, hogy senkihez nem kell alkalmazkodnom. Ez a folyamatos tükör nézegetés, hogy nem maradtak e le, teljesen kikészít.
válasza:Probléma nem lett hálistennek meg nagy idegeskedés sem, csak éreztem magamon, hogy koncentrálhatnék jobban is előre, mert fontosabb, hogy ne legyen semmi gond, mint az hogy ne adj isten el hagyom a mögöttem jövőt.
Ezért is szerettem volna ha bekapcsolja ő is a Wazet. Attól még mehetünk együtt, csak így nyugodtabb vagyok, mert tudom, hogy nem gond ha lehagyom őket egy lámpa miatt pl.
válasza:Nem, szerintem te simán önbizalomhiányos / életképtelen egyén vagy aki mindent túlaggódik.
Ha én megmondom valakinek, hogy kapcsolja be a Waze-t, ő pedig ezt nem hajlandó megtenni, onnantól kezdve engem nem tud érdekelni ha eltéved vagy lemarad vagy nem talál oda. Nyilván nem viccből javaslom annyira pedig nem lehet valaki szerencsétlen, hogy egy GPS alapján ne találjon célba.
válasza: válasza: válasza:Rendes tőled, hogy figyeltél rá, hogy ne hagyd el őket. Viszont ők ezt a jelek szerint nem értékelik - vagy nem mutatják ki. Az is lehet, hogy nem érzik át, hogy neked ez mekkora teher. Még ha mondod nekik, akkor sem biztos, hogy átérzik a súlyát, hogy téged hogyan érint. De az is lehet, hogy éppen csak edzeni akarnak vele, hogy direkt nagyobb nyomást tesznek rád. Szokd csak, edződj tőle és máskor, amikor fontosabb lehet jobban menjen, mert már van rutinod benne. Az is lehet, hogy bekapcsolták azért a Waze-t, csak neked mondták, hogy nem, hogy így jobban érezd, hogy rajtad múlik.
Egyrészt van a mondás, hogy teher alatt nő a pálma, meg mélyvízben tanul igazán úszni az ember és ezt sokan tekintik irányelvnek mások tanításában, fejlődésének segítésében is. Azt meg kimondottan kevesen mérik fel, hogy a hibás pedagógiai módszereik olykor mennyivel többet ártanak, mint használnak. Sokszor a legjobb szándék mellett is traumákat okozva.
Sajnos ezeket a kommunikációs és érdekérvényesítési helyzeteket neked kell megtanulnod megoldani az érintettekkel. Családdal, rokonokkal és barátokkal egyaránt.
Egyetértek a többiekkel, hogy ha neked ez ekkora teher, hogy még arra is figyelj, hogy ne hagyd el őket, ők meg még a GPS-t se akarják bekapcsolni, akkor ne foglalkozz vele, hogy tudnak-e követni vagy nem. Ne magadat stresszeld az ő hibájuk miatt. Amit stresszelés nélkül meg tudsz tenni érte, hogy sikerüljön, azt tedd meg stresszelés nélkül. Ha ez kevés, akkor meg ne stresszelj, mert az ő hibájuk, hogy nem akartak GPS-t kapcsolni és majd megoldják valahogyan.
A felesleges stresszelést érdemes minél előbb elengedi. Figyelj arra, amit csinálsz, tedd meg amit lehet és ne stresszelj azon, hogy mi minden történhetne. Amíg nem történik semmi probléma, addig aggódni is felesleges rajta. Csak eltereli a figyelmed arról, amivel foglalkoznod kéne, hogy ne is történjen semmi gond. Ha mégis történik valami probléma, akkor majd foglalkozol azzal, hogy megoldd. Aggódni miatta felesleges előtte és utána is, mert ha már megtörtént a gond, akkor már minek? Mindig azzal foglalkozz, amire hatásod van, amit tudsz befolyásolni, hogyan alakul. Amire nincs hatásod, azon bosszankodni is felesleges, mert semmin nem változtat.
Ahogy Seneca mondta: "Sokkal többet szenvedünk a képzelt problémákon, mint amennyi gondunk ténylegesen van."
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!