Van értelme így autóval járni munkába?

Mit visz magával, vagy hogyan öltözik?

Mert ha 12centis sarkakon kéne a jégen 1km-t tipegni, 2 táskával a vállamon, vagy hazafelé vásárlás, én is kocsival járnék. Másképp nem.

A munkahelyre nem akar izzadtan, átázottan, összefröcskölödve menni. Másrészt egy parkon keresztül menni kora reggel, késö este sötétben nem éppen lenne biztonságos egy nönek, könnyen molesztálhatják.

Emellett ha munka után bevásárol, akkor mindenképpen értelmesebb autóval mennioe.

Mellesleg ha másfél órát fut valaki, akkor utána nem feltétlen vágyik még több futásra vagy gyaloglásra.

Meg egyébként is magánügye.

- Presztizs: gondolom a jobb beosztású kollégák mind autóval járnak. K-Európában autóval jár, aki vitte valamire.

- Időjárás: hidegben nem kell nagykabát, melegben nem izzad bele a kiskosztümbe, a szél nem borzolja össze a frizkót.

- Biztonság: Nem lejmolnak cigit, nem füttyögnek rá a melósok.

Én ezekre tippelnék, de kérdezd meg.

Amire én gondolnék, hogy valamiért státuszszimbólumnak tekinti az autót, és "ciki" gyalog beállítani a munkahelyére. Ami nálam még kiveri a biztosítékot, amikor valaki az edzőterembe kocsizik, ami mindössze 1-3 kilométerre van, illetve panelba lakik de azért lifttel teszi meg azt a néhány emeletet mielőtt megy a terembe edzeni :)

Ez szerintem a mai társadalom legnagyobb problémája, ez a túlzott autómánia. Emberek olyan élethelyzetben birtokolnak autót, ami már a vicc kategória. Amíg falun laktam, a második szomszédomék (mindketten 50 évesek) kizárólag arra használták az autójukat, hogy a tőlük kb 700 méterre lévő boltba reggelente bevásároljanak. Na most ez egy kis szatyornyi napi apróságokat tartalmazó bolti rutin, ettől senkinek nem szakad le a keze. Ezen felül kb heti egyszer bementek a városba, ahol a gyerekük családját látogatták meg. Ez a város cca 15 km, a gyerekük háza előtt közvetlen van a buszmegálló, és még hétvégén is van napi 30 busz, hétköznap iskolaidőben 45-50 járat irányonként. Én most fogom tölteni a 23-at, 22 éves koromig éltem ott, amint lehetett letettem a jogsit, viszont a saját autó gondolata még csak fel sem merült bennem. Szüleimnek munkájuk miatt elengedhetetlen az autó, így ha valamiért nem is volt éppen busz vagy valami, akkor meg volt oldva a dolog. Ha nem így lett volna, akkor sem lett volna szükség autóra, mindenre ott volt/van a busz és a vonat ezen a falun. Most Pesten élek, továbbra is autó nélkül képzelem el az életemet. De folyamatosan megkapom a 30-50 éves emberektől (család ismerősei), mekkora lúzer és idióta vagyok, mert hát a saját autó ma már létszükséglet mindenhol (a mindenhol szón van a hangsúly), anélkül semmit nem ér az ember. Ezt teljes válszélességgel cáfolom, nem egyszer jutottam le vidékre is hamarabb tömegközlekedéssel, mint autós ismerőseim, akik valahol szenvedtek a dugóban a pályán. Arról nem beszélve, hogy a buszon és vonaton szabad vagyok, míg autóban koncentrálsz a vezetésre.

Zuhany után, kiskosztümben, magas sarkúban egy parkon át bóklászni egy téli reggelen, nem biztos hogy minden nő álma.

Talán azért is kell az autó, mert hazafelé lehet hogy benéz a Mamához, majd útközben elintézi a bevásárlást, postát és ki tudja még miket?

Lehet, hogy "csak" ennyi van a háttérben.

Sőt, még az is lehet, olyan a munkaköre, hogy néha el kell ugrani a város másik végére.

Az a mókás az egészben hogy miközben -állítólag- a barátnőd, éppen te vagy az, aki nincs tisztába a körülményekkel és idegen embereket kérdez erről a szituációról.

Nem szoktatok beszélgetni?

(vagy talán Ő nem is tud arról, hogy a te barátnőd?) 😉