Matematika a KRESZ-ben, hogy jönnek ki ezek az eredmények? Fékút számítás.

Ez nem matek hanem fizika. Az egyenes vonalú egyenletes mozgást végző jármű energiájának a képlete: E=1/2mv^2

Ha ugyanarról a járműről beszélünk és csak a sebesség változik akkor a két állapot közötti különbség a sebesség négyzetével arányos és minél nagyobb a mozgási energia, annál hosszabb út kell ennek a nullára fékezéséhez.

Ha kétszer gyorsabban akkor kettő a négyzeten azaz négyszer több am ozgási energiája és négyszer több a fékútja. Ha háromszor megy gyorsabban akkor 9-szer nagyobb a mozgási energiája és a fékútja.

Bár ha teljesen zokni vagy matekból akkor ezt sem fogod megérteni. Sorry, de ha ezt nem tudod felfogni akkor inkább ne vezess.

Úgy kell kiszámolni, hogy összeszorzod önmagával. Kettő négyzete az 2x2, három négyzete az 3x3 stb..

Az első oszlopban látod a sebességet, 50km/h az alap. Ennek a duplája a 100 és triplája a 150km/h. A fékút oszlopban van először 15m, a következőnél 15m x (2x2) azaz 60 méter. Harmadjára 15m x (3x3) ami 135 méter.

Ahányszorosára növeled a sebességet az első oszlopban (X) annyinak a négyzetével (X-szer X) kell szorozni a fékutat.

Ha igaz amit írsz, akkor most nem tanulhatnál KRESZ-t, mivel 8 osztályban nem engedhettek volna át év végén. Emiatt szerintem kamu a kérdés. Négyzetre emelésen senki nem vérzik el matekból, a legegyszerűbb művelet. John_McClane leírta, hogy miért kell a négyzet. Annyit tennék hozzá, hogy a négyzetre emelés az önmagával való szorzást jelent. Tehát 2 négyzete az 2×2, 3 négyzete az 3×3, 4 négyzete az 4×4, stb.. Ha erre is azt mondod, hogy nem tudod elvégezni, akkor már biztos hogy kamu kérdés, mert a szorzás az 3-os tananyag.

A képen látható számok úgy jönnek ki (balról jobbra haladva), hogy:

1) oszlop sebességértékeit átváltjuk km/h-ról m/s-ra. El kell osztani mindhármat 3,6-el. Tehát 50 km/h = 13,8˙ m/s.

2) oszlopban szerepel a reakciótávolság. Ehhez ismernünk kell a reakcióidőt illetve a sebességet. Ha a reakcióidő 1 másodperc, akkor 1 másodperc alatt 13.8˙ métert tesz meg az autó, mert ugye ekkora sebességgel megy. A képen látható 12 méteres érték viszont arra utal, hogy nem 1 másodperces reakcióidővel számoltak, hanem: 12/13.8˙= 0,864 másodperccel. Hogy miért ennyivel, és nem 1 másodperccel, azt nem tudom. Talán azért ennyi, mert így minden sorban ezzel számolva egész szám jön ki, nem kell kerekítgetni.

3) oszlopban látható a fékkésedelmi távolság. Ekkora távolságot tesz meg az autó az idő alatt, amíg a fékre lépünk. Tehát már tudjuk, hogy fékeznünk kell, de mondjuk a padlóról át kell raknunk a lábunkat a fékpedálra és le kell azt nyomni. Ez az idő a fékkésedelmi idő. Ettől és a sebességtől függ a fékkésedelmi távolság. Kiszámolni úgy lehet, hogy a fékkésedelmi idő szorozva a a sebességgel. A 3 méter alapján vissza lehet számolni, hogy a fékkésedelmi idő az 3/13.8˙= 0,216 másodperc.

4) oszlopban szereplő 15 méter minden bizonnyal hasraütésszerűen meghatározott érték. Az nem számít, hogy ez 15 vagy 20 méter-e, csak azért fix érték, hogy lehessen számolni majd vele a következő sorokat.

5) oszlop meg az előző oszlopok összege.

Most hogy már megvannak a reakció-, és a fékkésedelmi idő értéke (amiket amúgy normál esetben meg kell alapból adniuk, ha ilyet számoltatnak!), a következő sorokban már mindent ki lehet számolni. Ez a középső sorral most meg is teszem.

1) 100 km/h = 27,7˙ m/s

2) 27,7˙ m/s * 0,864 s = 24 méter

3) 27,7˙ m/s * 0,216 s = 6 méter

4) 15 m * (100 km/h / 50 km/h)^2 = 15 m * 2^2 = 15 m * 4 = 60 méter. Tehát a referencia távolság (jelen esetben 15 méter) értékét meg kell szorozni a sebességarány négyzetével. A sebességarány (nevezzük most ennek, amúgy nincs ilyen szó) pedig azt mutatja meg hogy a referencia sebességhez (tehát 50 km/h) képest az új sebesség mennyivel tér el. A 100 km/h kétszerese az 50-nek, tehát a féktáv az a 2 négyzetére emelkedik, azaz 2x2-szeresére, azaz 4-szeresére nő a referencia 15 méterhez képest. 15x4 az meg 60 méter.

Nekem már megvan a jogsim pár éve, nemsokára érettségizek, és fogalmam se volt arról, hogy miért négyzetre nő a fékút ha duplázódik a sebesség. Fizikát nem is tanulunk már évek óta.

Röviden annyit tudtam, hogy minnél gyorsabban mész, annál nagyobb lesz a fékút.

Ezek a számítások semmire nem jók, ezek egy ideális esetet dolgoznak fel, a valóságban úgyse centiméterre pontosan így fogtok megállni, mint a számításokban. Ez inkább függ majd a futómű, gumik, fékek, útburkolat állapotától, a szélerősségtől, széliránytól, guminyomástól, súlytól és még sorolhatnám.

"Röviden annyit tudtam, hogy minnél gyorsabban mész, annál nagyobb lesz a fékút."

Ne vedd magadra, de az ilyenek miatt van általánosan alacsony követési távolság és sok utoléréses könnyű baleset ( meg persze a telefonnyomkodás miatt ).

Nem mérette pontosan kell tudni kiszámolni, hanem csak nagyjából felfogni, hogy 100-as tempónál nem mésfélszer akkora követési távolságot tartunk, mint 50-nél.. :D

KRESZ vizsgához nem kell ileyn képleteket megjegyezni. Ha bead erre kérdést a vizsgán, valami ilyesmi lesz:

Hogyan változik a fékút a jármű sebességének növelésével?

A. Csökken a fékút.

B. A sebességgel négyzetarányosan növekszik.

C. Azonos marad a fékút.