Mi van akkor, ha jön a mentő, de jön a vonat is?

A vonatnak mindig elsőbbsége van, ezt nem írhatja felül a megkülönböztető jelzés.

Egyértelmű, a vonat nyilván nem tud megállni, a mentőnek meg kell várnia.

Láttam már vonatról vasúti átjáróban várakozó mentőt. Előre megy a sor elejére, aztán ha nyílik a sorompó, már indul is.

A mentős megvárja , míg elmegy a vonat és utána megy csak tovább. A KRESZ a vasúti átjáró tekintetében nem tesz kivételt a megkülönböztető jelzéseit használó járművekkel, hiszen a vonat nem tud megállni akkor sem, ha jön a mentő. (És az átjárók , biztositoberendezések műszaki kialakítása sem teszi lehetővé , hogy a már lezàrt (fény)sorompót szabadra állítsák, a vonat felé pedig megállj jelzést adjanak , mert a sorompók többsége esetén e folyamat lezárultáig már rég elhagyta a vonat az utolsó jelzőt és fékútja az átjáró után érne csak véget.)

Nálunk Vácon ez úgy van megoldva, hogy a vasúti átjáró mellett pár száz méterre van egy aluljáró autóknak. Nagyon távolról látni, hogy milyen állásban van a sorompó, és a fények is elég jól kivehetőek (nagy sík terület). Ha látja a mentő, hogy már nem tud átmenni, akkor kerül az aluljáró fele, ha meg előtte vált át a berendezés, akkor mérlegel, hogy megvárja, mert lehet, hogy egy percet vár és jön a vonat, de olyan is van, hogy egymás után 3-4 vonat megy át, és 15 percig áll a forgalom, vagy kerül a 3-5 perces úton. Általában ritkán van ilyen eset, de akkor jó, hogy van "b" opciója.

A fizika az fizika, nem a semmiért van így a szabály ahogy, féktáv simán lehet 600-700 méter is, magyarul ennyivel előbb meg kellene kezdenie a fékezést, hogy megálljon a vonat, de ennyivel előre ugye jóformán esélytelen, hogy számítson rá, hogy mentő fog jönni.

Sokszor a kéklámpások tudják, hol vannak neccesebb vasúti átjárók, és azt automatikusan el is kerülik. Ha csak ott tudnák menni, és jön a vonat, akkor várnak, előre csorognak a félsorompóig, aztán ha szabad, robognak tovább.