70-es tablanal milyen sebesseg az ahol meg nem birsagolnak?

5ös, azert, mert nem irok valotlant.

Kezdjul ott, hogy annyira van fogalmad, hogy olyan nincs is, hogy "csak egy kocsi van ott". Akkor is ul benne 1 járőr. Ugyan az van benne, mint a 3 labon levo.

Abban igazad van h nincs kemenykedes se jofejkedes se vedanal, se 3 labunal (es kocsinal), de senki nem allitotta, hogy van.

Azt sem allitotta senki, hogy nincs elfogo autos megallitas.

Tehat nem allitottam hulyeseget.

Mikor azt irtam h a rendor unatkozik es latja h gyors vagy, az azt jelenti h barmelyik rendor megallithat ugy, es ott jofejeskedhet is.

Egy tanács: ha szakemberbe kotsz bele olyan temaban amirol csak hallomasbol hallottal kb, az eleg hatranyos pozicio.

Semmi valotlan nem irtam, a tobbi pedig amit leirtam, az valos.

Ha a bírságolástól teszed függővé a szabályszegést, akkor például azt is kérdezhetnéd, hogy hányszor szabad forgalomirányító lámpa piros jelzése ellenére tovább haladni, bekanyarodást tiltó tábla ellenére bekanyarodni, lejárt érvényességű vezetői engedéllyel vezetni, záróvonalat átlépni, ittasan vezetni stb., amikor „még nem bírságolnak”?

Egyszer sem szabad, semmilyen mértékig. Az, hogy messze kevés az élő erő és a technikai lehetőség is ahhoz, hogy minden ilyen eset elkövetőjét – megkockáztatom, hogy az esetek nagyon nagy részében - megbüntessék, nem jelenti, hogy szabad.

Ez odáig fajul, hogy volt már itt olyan kérdés, hogy hová fordulhat panasszal, mert olyan helyen, ahol a megengedett legnagyobb sebesség 50 km/h és őt „csak” 63 km/h-val mérték be, mégis a helyszínen megbírságolták; holott ott 65 km/h alatt nem bírságolhattak volna.

♦ Ha az adott útszakaszon, adott járműfajtával 70 km/h a megengedett legnagyobb sebesség, akkor

• A) toronymagasan arra van a legnagyobb esély, hogy semmilyen sebességtúllépésnél sem bírságolnak;

• B) a maradék kis esélyen belül arra van a legnagyobb esély, hogy 86 km/h – 92 km/h tartományú sebességért, felvétel alapján, már kap az üzembentartó bírságot [***¹↓];

• C) és a messze legkisebb esély arra van, hogy helyszíni megállítás alapján, akár már néhány km/h-s túllépés miatt megbírságolják a vezetőt [***²↓].

♦ Ha a várható bírságösszeget is mérlegeled, akkor B) esetben jogszabály határozza meg a kötelezően alkalmazandó bírságösszeget, ez 30-ezer Ft [***¹↓].

Jogszabály szerint, C) esetben a kiszabható bírságösszeg tartomány 5-ezer – 50-ezer Ft; 6 hónapon belül történő újabb szabálysértés esetén a felső határ 70-ezer Ft [***²↓]. Tekintettel az előzőekre, például 77 km/h esetén nem fognak 40-ezres bírságot kiszabni, mikor 86 km/h-ért 30-ezer szabható ki. Ebben a tartományban a ténylegesen kiszabott bírság 5-ezer – 10-ezer Ft szokott lenni.

♦ Ha az előéleti pontokat (’büntetőpont’) is mérlegeled, akkor C) esetben nem adnak. Viszont, ha B) esetben állítanak meg, akkor a 30-ezer Ft-os bírság mellé (ami felvétel alapján kiküldött bírság estén is lenne), kapsz 4 előéleti pontot is. (Felvétel alapján kiküldött esetben nem adnak, mert az objektív felelősség alapján a közigazgatási bírságot az üzembentartó kapja, viszont az nem kerül megállapításra, hogy ő vezetett.)

♦ Ha az észlelést is figyelembe veszed, akkor az úttest fölé nyúló, afölött átívelő, fix telepítésű rendszer messziről látható - bár nem minden ilyen tartószerkezeten VÉDA rendszer van -, és az csak néhány tíz méter távolságra levő jármű sebességét tudja mérni. Bőven van mód lelassulni. Ráadásul, ezek helye cím, útszám, útszelvényszám adatokkal, sőt, GPS koordinátákkal is közzé van téve, a rendőrség honlapján is [*³↓].

A háromlábú tartószerkezeten, vagy az álló jármű szélvédője mögött, esetleg rejtetten elhelyezett készülékek már 600 m távolságról is képesek megmérni a sebességet - természetesen, terepviszonyoktól függ, hogy lehet-e az ilyen távolságban levő útrészt látni -, igaz, felvételt csak 100-150 m távolságnál készítenek, de akkor már mindegy milyen sebességgel halad a jármű, a távolabb megmért sebessége számít. Ezek tervezett helyeit és időpontjait már jó ideje nem teszi közzé a rendőrség. Ezeknél jóval nagyobb a lebukás veszélye.

Aztán, a mérlegelések után, úgy van, mint az időjárás előrejelzés. Akár 20%-os, akár 80%-os valószínűséggel jeleznek esőt, mindkét esetben két eset lehet: vagy esik, vagy nem.

►►► A 4-es (2020. szept. 1. 11:19) és 11-es (2020. szept. 1. 14:44) válaszokban vannak tévedések.

1.) Következetesen megkülönbözteti a VÉDA rendszert a „trafizó rendőrtől”, illetve a „háromlábútól”.

2015-ben, európai támogatással, rendőrségi project volt közúti intelligens kamerahálózat beszerzésére. Egyszerűsített, kommunikálható elnevezése VÉDA lett. (Arról sokféle találgatás van, hogy miért lett ez a megnevezés, milyen rejtett jelentése van stb.)

Ennek keretében többféle fizikai és szellemi elem került beszerzésre megvalósításra.

Fizikai eszközök tekintetében, például, „160 db olyan Komplex Közlekedési Ellenőrzési Pont (továbbiakban: KKEP) beszerzése, amely változtatható helyű. Az ország különböző pontjain – a gyorsforgalmi és főútvonal-hálózaton – összesen 365 forgalmi sávot figyelő fix telepítésű KKEP kiépítése.” Amikről ritkán lehet olvasni: „a rendőrség részére 958 db intelligens, GPS-alapú helyazonosításra alkalmas kézi adatrögzítő és információs eszköz biztosítása, valamint a külföldi jogsértőkkel szembeni hatékonyabb fellépést szolgáló 26 db személygépkocsi beszerzése.”

↑ A rendőrség honlapján fellelhető tájékoztató: [link]

▬ Vagyis, VÉDA elem a közutak fölött működő fix telepítésű rendszer is, és a „tarfizó rendőr” által, vagy „háromlábú” állványon használt változtatható helyű eszköz is.

Ezt erősíti meg az Országos Rendőr-Főkapitányság Gazdasági Főigazgatóság ajánlattételi felhívása, amely ezeket tartalmazza:

„4. A közbeszerzés tárgya és mennyisége:

A közbeszerzés tárgya: A VÉDA rendszer KKEP eszközeinek karbantartása és üzemeltetési szolgáltatások nyújtása.

A közbeszerzés mennyisége: A VÉDA rendszer KKEP eszközeinek karbantartása és üzemeltetési szolgáltatások nyújtása 365 db fix KKEP és 160 db vh KKEP eszközre vonatkozóan a szerződéstől számított 60 hónap időtartamra.”

↑ [link]

Ez összevág az 1.)-ben szereplő mennyiségekkel, és ebből is kiderül, hogy mind a fix-, mind a változtatható helyű eszközök a VÉDA részei.

2.) ▬ Felvétel alapján, ugyanolyan sebességtúllépésektől bírságolnak; nincs 72-73 körüli, illetve +19 eltérés a fix-telepítésű és változtatható helyű eszközök esetén. (A „megy a csekk”, nyilván felvétel alapján, az üzembentartó részére küldött bírságot jelenti.)

(Megállításos eset pedig ugyanúgy lehetséges fix telepítésű eszköz után is, mint változtatható helyű után is. Ugyanis, a 958 db intelligens, GPS lapú kézi adatrögzítővel mindkettőhöz lehet kapcsolódni, kiválasztható, hogy milyen szabályszegés adatait mutassa, így mind a fix telepítésű, mind a változtatható helyű mérő, ellenőrző eszköz alkalmas a megállításos bírságolásra.)

3.) ▬ 70 km/h-s megengedett legnagyobb sebesség esetén sem mindig a megengedett +19-től megy a csekk. (Ráadásul, a 70+19 nem 90, hanem 89.)

A jármű tényleges sebességét tekintve, nem mindig +19 a bírság küldésénél alkalmazott közigazgatási bírság alsó határ. A mérőeszköz pontosságától függően +16 km/h-tól és +22 km/h-ig terjed a lehetséges alsó határ.

┌─ ***¹ a.) A vonatkozó jogszabályi hely szerint, 70 km/h megengedett legnagyobb sebesség esetén akkor alkalmazandó a 30-ezer Ft-os bírság, ha a jármű sebessége nagyobb, mint 85 km/h, és legfeljebb 100 km/h.

↑ 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről 1. melléklet 2. sorszám a).

b.) A nagyobb mint 85 km/h legkisebb értéke csak 86 km lehet, ugyanis a rendőrség honlapján fellelhető „A változtatható helyű Komplex Közlekedési Ellenőrzési Pont (vhKKEP) által készített képfelvételek feliratainak értelmezése” és "A fix telepítésű Komplex Közlekedési Ellenőrzési Pont (fixKKEP) által készített képfelvételek feliratainak értelmezése” című dokumentumok is tartalmazzák, hogy „Sebesség: A (RADAR-os) / (lézeres) járműsebesség-mérő berendezés által mért haladási sebesség egész számokban, kilométer per óra mértékegységben feltüntetve. A pozitív előjel az ellenőrző eszköz irányába haladó (feléje közeledő) járművet, a negatív előjel pedig az eszköztől távolodó járművet jelzi.”

A 85 km/h-tól nagyobb egész szám: 86 km/h. Ez tehát az alsó sebességhatár, amit a mérőeszközök használatának segítségével már közigazgatási eljárás keretében kell bírságolni.

↑ A dokumentumok a rendőrség honlapjáról: [link]

Ez így lenne, ha pontosak lennének a mérőeszközök. Nem azok. A mérőeszközök állóhelyben történő alkalmazása esetén, mind radaros, mind lézeres eszköznél, 100 km/h határig hiteles az az eszköz, amely hibahatára legfeljebb ±3 km/h.

Ezt tartalmazza „│Hitelesítési előírás│Közúti ellenőrzésre szolgáló járműsebesség-mérő berendezések│Radaros járműsebesség-mérők│” című és HE 62/7-2011 számú, valamint a „│Hitelesítési előírás│Közúti ellenőrzésre szolgáló járműsebesség-mérő berendezések│Lézeres járműsebesség-mérők│” című és HE 62/6-2014 számú előírás.

Vagyis, ha egy jármű sebességét egy hiteles(ített) eszközzel 86 km/h-nak mérik, az a jármű a 83 km/h-val kezdődő és 89 km/h-val végződő sebességtartományban halad, valamennyivel.

Jogszabály szerint, 70 km/h megengedett legnagyobb sebesség esetén a 86 km/h-s sebesség közigazgatási bírság körébe tartozik. Igen ám, de lehet, hogy a jármű tényleges sebessége csak 85 km/h, vagy 84 km/h, vagy 83 km/h. Jogosulatlan lenne őket olyan jogszabályi alkalmazással sújtani, ami nem vonatkozik rájuk.

Már sejthető, hogy honnan jött a válaszban a „+19 km”.

Mivel jogszabály szerint 70 km/h megengedett legnagyobb sebesség esetén a 85 km/h-t meghaladó sebesség tartozik már a közigazgatási bírság körbe, és a mérőeszközök egész számú km/h értéket mutatnak, ez 86 km/h-t jelent. És mivel a hiteles mérőeszköz ebben a tartományban akár 3 km/h-val többet is mérhet, mint a tényleges járműsebesség, ezért a mérőeszközt úgy állítják be, hogy 86 km/h+3km/h=89 km/h mért értéktől kezdve készítsen felvételt. (89-19=70.)

Ha a mérőeszköz 89 km/h sebességet mér, akkor a jármű sebessége 86 km/h-val kezdődő és 92 km/h-val végződő sebességtartományban van. ─┘

▬ Tehát egyáltalán nem biztos, hogy „70esnél 90km/h tol megy a csekk.”. Lehet, hogy már 86 km/h-tól, de lehet, hogy csak 92 km/h-tól; és ezen a sebességtartományon belül, bármennyitől.

c.) ▬ Felvétel alapján csak közigazgatási bírság mértéket elérő sebességtúllépések esetén küldenek bírságot. (Ez pedig 70 km/h megengedett legnagyobb sebesség esetén nem „72-73 körüli csekk küldést jelent”.)

Ezt támasztja alá a rendőrség honlapján fellelhető tájékoztató alcíme is: „Ez történik a VÉDA-kamerafelvétel készítése és a közigazgatási eljárásban készült határozat postázása között.”

↑ [link]

(És az ismertető elején kiderül, egyrészt, hogy a cím alapján a VÉDA részei „A változtatható helyű és fix telepítésű Közúti Közlekedési Ellenőrzési Pontok” is, másrészt, az alcím alapján kiderül, hogy mindkettő esetén közigazgatási bírságot postáznak. Tehát nincs 72-73 körüli, illetve +19 megkülönböztetés, a közigazgatási bírság körébe tartozó sebességtúllépés mértékeket jogszabály tartalmazza.)

Oka: nem közigazgatási eljárás keretében történő bírság esetén az üzembentartó nyilatkozhat úgy, hogy nem ő vezetett, viszont hozzátartozója, és ezért megtagadhatja a tanúvallomást. Ráadásul az olyan tanúvallomás is megtagadható, amely során hozzátartozóját szabálysértéssel vádolná. ← 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 60. §. a) és b)

Mivel ez egyre szélesebb körben ismertté vált és nagy arányban megszaporodtak az ilyen teljes kimentések, a jogalkotó által súlyosabbnak ítélt szabálysértések eseteit – például, adott, nagyobb mértékű sebességtúllépést – közigazgatási eljárás körébe vonták, hozzárendelve az objektív felelősséget. Az üzembentartó, jogszabályi feltételek megléte esetén kimentheti, ugyan magát, de ezzel ismertté váló személyre hárítja a bírságot, nincs teljes körű kibúvó.

Felvétel alapján megállapítható bírság esetén ezért nem kísérleteznek kisebb sebességtúllépéssel, csak a biztosan megfizetendő közigazgatási bírságot érőkkel. (Ez azért is alkalmasabb, mert közigazgatási bírságot nem lehet közérdekű munkára, vagy szabálysértési elzárásra váltani; ha valaki önszántából nem fizeti meg, akkor adók módjára hajtják be.) ◄◄◄

┌─ ***² A 410/2007. (XII. 29.) számú, a 156/2009. (VII. 29.) számú és a 63/2012. (IV. 2.) számú kormányrendeletek adott szabálysértések eseteire kötelezően alkalmazandó bírságösszegeket írnak elő.

A közigazgatási bírság mértékét el nem érő sebességtúllépés egyikben sem szerepel. Így arra, a Szabálysértési Törvény (2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről) vonatkozik.

A helyszíni bírság összege ötezer forinttól ötvenezer forintig, hat hónapon belül újabb szabálysértés elkövetése esetén hetvenezer forintig terjedhet. ← 99. § (2)

Fiatalkorú esetén helyszíni bírság legmagasabb összege huszonötezer forint. ← 27. § (2) c). ─┘

┌─ ***³ [link] ─┘