A szigorított KPM vizsga miben másabb mint egy normál műszaki vizsga?

Az a köznyelvben alakult ki, hogy szigorított KPM vizsga. KPM már régóta nincs is.

Az általános időszakos műszaki vizsgálat elvégeztethető a Nemzeti Közlekedési Hatóság (rövidítve: NKH) vizsgaállomásain, illetve más vizsgaállomásokon. (Az NKH sok vonatkozásban a KPM utódja. A KPM a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium rövidítése volt, és közlekedési ágazat többek közt műszaki vizsgáztató hatóság is volt, a szervezeti egységeinél és műszaki állomásainál használták a KPM rövidítést.)

Az NKH műszaki állomásán végzett vizsgálat során, ha a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet alapján „veszélyes” besorolású hibát észlelnek, akkor leszerelik a rendszámot és érvénytelenítik a forgalmi engedélyt. Ezért nevezték el szigorított vizsgálatnak. Egyébként, ugyanazokat a vizsgálatokat végzik.

Másutt, igaz, hogy a hatósági ártól drágábban, de úgynevezett elővizsgát is tartanak, feltárják a hiányosságokat, többnyire ott el is végzik a pótlást, javítást, és az éles vizsga már biztosan sikeres.

Így, pl. egy nem működő hátsó rendszámtábla világítás, az NKH vizsgaállomásán bukás, rendszám leszerelés és forgalmi érvénytelenítés, addig másutt egy feltárt hiba, amit akár perceken belül is kijavítanak; marad a rendszám és a forgalmi. Ezért lett szigorított vizsgának elnevezve az NKH-s vizsga, és a régmúlt elnevezése miatt emlegetik ma is KPM vizsgaként. (Mint pl. sokan ma is azt mondják, hogy az évtizedek óta megszűnt SZTK-ba mennek vizsgálatra.)

Vannak esetek, amikor nincs választási lehetőség, mert csak az NKH műszaki bázisán lehet elvégezni a vizsgálatot:

• külföldi rendszámos autó honosítása,

• első forgalomba helyezés,

• a benzines gyári autó benzin-gázüzeművé lett alakítva,

• olyan műszaki átalakítás történt a gyári járművön, amelynek vizsgálatára csak az NKH jogosult.

És ezek is szigorított vizsgának tekinthetők, ugyanabban az értelemben: vagy sikeres, vagy azonnali bukás van.