A szocializmusban hogyan utaztak el az autóért az emberek?

A fentiekben leírtam, hogy akkor is volt tömegközlekedés, sőt egy időben még belföldi repülőjáratok is voltak. Tehát bizonyos szempontból még jobb is volt a tömegközlekedés mint ma. Az akkori 40 éves vasúti kocsik járnak helyenként ma is.

Úgy látszik én itt már a nagy öregekhez tartozom. :)

A Kádár-korszakban csak pár évet éltem egészen kis gyerekként. Az általános iskolát már a 90-es években végeztem.

A szüleim az első Ladájukat 78-ban vették át. Akkor apám 23, anyám 20 éves volt. Én még csak tervben sem voltam. :) Évek múlva születtem csak meg. A 8-10 év várakozási idő ekkor már kicsit túlzó, de valóban éveket kellett várni egy autóra. (Azt nem hiszem, hogy ők már 10-13 éves gyerekként fizettek volna be.) Nem úgy ment mint ma, hogy megrendelted az autót és egy-két hónap alatt legyártják, átveheted. Még csak konkrét színt sem lehetett kérni, hanem meg kellett jelölni többet, aztán amilyen volt, az jutott. Így ment. Ezért volt, hogy a pár éves használt kocsikért többet is megadtak mint az újért. Mert az ott volt, nem kellett éveket várni.

Youtube-on vannak fent videók a városi forgalomról a 90-es évekből. Ami azért nekem nem tűnik olyan régről. És döbbenetes hogy már ekkor is milyen gyér volt a forgalom a mai viszonylatokhoz képest. Pedig akkor a korban benne élve, ez fel se tűnt, az tűnt inkább nagy forgalomnak. Autók láthatóek a felvételen, folyamatosan jönnek, de mindenki megfelelő követési távolsággal folyamatosan 50-nel halad. Ahol ma szinte egész nap beáll a sor és csak lépésben lehet közlekedni.

A Budapest-vidék viszonylatról is érdekes dolgokat gondolnak egyesek. A 2000-es évek elején kezdtem az egyetemet. Pécsi vagyok, de Budapesten tanultam. Volt olyan budapesti évfolyamtársam, aki valahogy 18 éves koráig soha el nem hagyta Budapestet. Ő halál komolyan úgy képzelte Pécset, hogy van egy főutca, jobbra-balra nádfedeles parasztházak és reggelente mindenki lóháton, meg traktorokkal megy ki a földekre krumplit kapálni. A főutcán pedig néha-néha elhalad egy lovas szekér. Este meg mindenki megy haza és petróleum lámpa fényében gyújtanak be a búbos kemencékbe. Még egyszer: nem túlzok és ez már a 2000-es években volt. Ezek után én már nem csodálkozom semmin.

Budapestről vonattal utaztunk Debrecenbe, hogy átvegyük a "kispolszkinkat". Mínusz tíz fok volt, azt kaptuk, ami beindult a külső raktárban, nem azt, amit szerettünk volna.

Amúgy az új nagyon jól fűtött abban a hidegben is(1978)

Apam Debrecenben vette at az autojat a 80-as evekben es ugy meselte nekem hogy az egyik baratja vitte el autoval.

Kesobb mar volt mashol is merkur