Miért mondják, hogy a régi autók tartósabbak voltak?

Persze lehet nosztalgiázni, de ki venne ma egy trabant vagy wartburg felszereltségű autót? Persze egyszerűek voltak, az út szélén is lehetett javítani őket, csak épp úgy aránylanak egymáshoz mint a matáv vezetékes telefon meg az iphone.

Ezen kívül biztonságtechnikailag - a mostaniakhoz képest - katasztrófa volt mindegyik.

Hagyjuk egy percre az autókat, nézzünk szét a háztartásban. Épp a minap ment tönkre a hűtőszekrényünk. A szerelő álmélkodva csapta össze a kezét, amikor megtudta, hogy 12 éves. Az ő tapasztalata szerint 5-6 év, amit egy hűtőszekrény kibír. Nos, én 60 éves vagyok. Emlékszem a régi Lehel, urambocsá' Szaratov hűtőkre, amik egy életet kiszolgáltak. Nem hiszem, hogy a mai technológia mellett ne lehetne örökéletű darabokat gyártani.

A kenyérpirító is most mondta be az unalmast. Csak annyi baja van, hogy nem marad lent a kapcsolója. Két mozdulat lenne megjavítani. Csakhogy háromágú csillagcsavarhúzó kellene hozzá! Amint a gyártók rájöttek, hogy már mindenkinek van otthon mindenféle bitkészlete, előálltak egy merőben új formával.

De felsorolhatnám az egy háztartásban előforduló összes eszközt. És az autók világában sem ismeretlenek az ilyen trükkök.

Nos, én a mai napig a 20 éve nagybátyámtól megörökölt 1968-as gyártású Fiat 125S autóval közlekedem. 51 éves a kicsike, de a mai napig megy, és teszi a dolgát. Szerencsére még van hozzá gyári alkatrész, mert a fő darabokból bevan spájzolva nagybátyám által, így ameddig azok megvannak, maga az autó is örök fényében pompázik. Rozsda, rohadás az ugye olyan dolog amit kellő odafigyeléssel kilehet védeni. Nem versenyautó, de azt a tempót még ma is tudja, hogy ne dudálják le az utról, sőt, ha autópályán kicsit megrugatom, igencsak szép tempót tud diktálni (pl fater a kis Skoda Fabiaval nem bírja az iramot vele).

Van egy Fiat Freemont is, de az csak nyaralásokra van elővéve. Viszont ameddig nem volt meg a Freemont, addig a Fiat 125S-el jártunk külföldre is nyaralni.