Miért ellenzi mindenki az Alfát?

Az Alfa mindig is HATALMAS INNOVÁCIÓS dolgokat vezetett be elsőként. Az Alfa soha nem boltbajáró autót akart építeni, hanem versenyautót, ahogy ez a történetében jobban elmélyedve kitűnik.

1995 körül Porsche 944Turbo-ja volt bratyónak. Összeakadtunk egy kis szedán négyajtós Alfával valahol Nyíregy-Szerencs között. A kis Alfa33 csak nem hagyta magát. Meglepődtünk azon, amit a "kis szar" ott leművelt. Igencsak ki kellett taposni a 944Turbo szemét, hogy le tudjuk nyomni. Nem gondoltuk volna mindezt egy Lada kategórájú autótól.

Erre pár évre egy Alfa75 került a szomszédhoz. Nem igazán tudta, hogy mit vett csak valami jó autót akart jó áron és ezt kapta az ismerős autónepper barátjától. A 75 szintén egy négyajtós szedán. Ennek ellenére az első olajcserénél mikor a szerelő meglátta alulról nem hitt a szemének. Azt mondta, hogy ilyen futóművet, súlyelosztást, hátra tolt váltót csak versenyautókon látott eddig. (Én meg a Porschen de az más árkategória volt.) Ez az autó ott is befordult, ahol nem lehetett. Már akkor hangolt kipufógója volt. A kipufogó hangolásával is csak az olaszok foglalkoztak akkoriban a többieknek ez nem volt fontos. Ráadásul ezt az Alfa egy középkategóriás autóban nem sportkocsiban tette meg!!! Mi ez, ha nem odafigyelés?! Ennek eredményeként olyan hang jött ki a Busso motorból azon a középen, ferdén kivezetett kipufogóvégen - ami úgy nézett ki mintha hanyagul dohányozna az autó- , hogy még ma is beleborzongok.

Akkoriban ez az autó a fele annyiba került, mint egy hasonló kategóriájú Mercedes.

Ma már az Alfa ér többet. És felfelé megy az ára.

A 944 hangja feledésbe merült az Alfa75 hangjára a mai napig emlékszem.

Akinek az említett dolgok nem fontosak az nem fogja értékelni az Alfát soha.

Azért a Giuliát bukásnak mondani elég erős, nem hozta a kívánt eladási számokat, de aki tisztában volt az Alfa helyzetével, kívülről is megmondta, hogy rendkívül irreális eladásokat fűztek hozzájuk. Az Alfának sok pocsékul megtervezett és legyártott autója volt, úgy a 156-osig, a 159-cel már azért lényegesen kevesebb gond volt, de nem tudta az átlag autóvásárlóval feledtetni a márka mélypontjának a korszakát. Nem segített, hogy 2010 után a Mitót és Giuliettát forgalmazták, amik egyébként teljes értékű, átlagos megbízhatóságú, szerintem nagyon szép autók, de nem volt mögöttük egy erős marketing, ami ezerrel tolta volna az emberek arcába, hogy vegyétek ezt, mert ez már jó.

A Giulia ugyanez, elképesztően jó autó, a futómű, a váltó, a motorok, a beltér mind kitűnőek és szerintem ár-érték arányban is teljesen megállja a helyét (ráadásul végre hátsókerekes!), de az átlagember még mindig csak elvétve hallott róla és az Alfa Romeóról a 25 évvel ezelőtti ballépésekre gondol.

Szomorú, mert egy elképesztően gazdag múltú autógyártó.

"Azért a Giuliát bukásnak mondani elég erős, nem hozta a kívánt eladási számokat, de aki tisztában volt az Alfa helyzetével, kívülről is megmondta, hogy rendkívül irreális eladásokat fűztek hozzájuk. "

Pedig de, elképesztően nagy bukás, mert ha összehasonlítod a konkurens modellekkel, akkor siralmasak az adatok. Én is nagyon sajnálom, mert vérbeli német autósként már rendszeresen lesem a használt Giuliákat, mert újonnan nem tudom megvenni, de nagyon valószínű, hogy veszek majd egy használtat. Kitudja, lehet az utolsó igazi Alfa...

156 és korábbi Alfák miért lennének pocsékok?

A 156-ban volt a világon elsőként common rail dízel

melyet később az összes autógyártó átvett és a mai napig ezen az elven működnek.

Megadod amit kell... csak nem mindegy, hogy ez azt jelenti, hogy olajat cserélsz, időnként vezérlést, és féket vagy épp pár év alatt a fél autót cseréled ki...

Mindenki mondja, hogy jajj mert az utak szétszedik stb stb, akkor a másik autóét miért nem szedik szét?

Vagy mert a motor nem szereti a magyar benzint, stb stb, a többinek miért jó?

Tudom általában vallás szokott erre épülni, de ettől még az tény, hogy megbízhatóságban eléggé rosszul állnak.

Érdekes sztorik. Nekem pl csak Alfa autóim voltak. Alfa 75, 156, 166, 159, most pedig Giulia. Hobbira egy Brera, az asszonynak egy Mito. Mindegyik ujkent, szalonból véve került hozzám. Furcsa mód nálam kb az első nagy költség mindig a turbó és a kettőstömegű volt, 300 000 km környékén. Addig csak olaj meg vezérlés csere, fékek, és kuplung. Soha nem robbantam le, nem kellett vontatni, nem dekkolt a szervizbe hetente, havonta. Na jó hetente igen, mert pl a 166-ossal volt olyan hét amikor belement 10 000 km, és hát csak szervizben csereltetek olajat. De ezen felül semmi olyan gondom nem volt velük, ami egy német autóval is ne lenne.

Bevallom, hogy használt Alfa-t nem vennék, de más használt autót sem. Egyszerűen nem kell használt, nem kell olyan amit kitudja milyen gyökér használt és hogyan, milyen szar olajat tett bele, olcsó utángyártott alkatrészeket, azok cseréjével kitudja mennyit várt stb.

Nekem munkaeszköz a kocsi, így ha nem lenne jó az Alfa, nem tartanám őket, hogy a hasznot ráköltsem.

Soha nem vennék más autót. Tervben van egy Stelvio beszerzése, kicsit már alacsony nekem a Giulia. Sajna a kor mindenkit utolér, és egyre nehezebb kimászni az alacsonyabb autóból.