Mi a baj velem, miert nem megy a vezetes?

Nyugi, mindenki így kezdi.

A jogsi megszerzése után is még nagyon sokat fogsz fejlődni.

Leírásod alapján én most azonnal másik oktatóhoz mennék. De ne paráz, nem abból élnek, hogy megeszik a tanítványt.

Ő most az anyud, akivel autózol.

Na ezért volt nagyon nagy baromság eltörölni a rutint!

Én anno. szintén úgy mentem vezetni tanulni, hogy sosem vezettem autót és nagyon sokat segített, hogy a rutinpályán egyedül tudtam gyakorolgatni nem pedig a forgalomban kellett görcsölnöm, hogy most mit szól a többi autós, feltartom őket, neki megyek valakinek stb stb...

2 óra az még elég kevés!

fog ez menni, csak vedd lazábban a dolgot! :D

ha össze is töröd a kocsit nem a Te felelősséged hanem az oktatóé, Rád nem verhetnek semmit!

Hova vigye ha nincs már rutin?

eltörölték!

Lehet, hogy ott a környéken még rutinpálya sincs mert "szétszedték"

Ne aggódj sokan kezdik így a vezetést. Azért van az oktató, hogy megtanítson vezetni. Figyelj arra, amit mond, és ne félj. Az oktató az elején helyetted is figyel és jobbról is ugyanolyan jól tud vezetni, mint a bal oldalról. Neki is vannak pedáljai.

Én nulla tudással kezdtem a tanulást. Már az első alkalommal én vezettem a kb.15km-re levő rutinpályáig és vissza is. Az elején a nehezebb kereszteződésekbe az oktató vitt át, én csak kormányoztam és nyomtam a gázt. Az elején annyira az utat figyeltem, hogy fogalmam sem volt arról, hogy értünk a rutinpályára.

Nálam a 4-6 óra körül volt a mélypont, amikor úgy éreztem semmit sem jegeztem meg abból, amit az oktató mutatott. Még az óra után is reszketett kezem-lábam és végig gondoltam fejben, mit miért rontottam el.

Aztán a következő nap folytatódott az oktatás (szerencsére heti 4-5 alkalommal tudtam menni) és szép lassan oldódott bennem a gyomorgörcs. Folyamatosan beszélgettünk és egy idő után már észrevettem a táblákat és a különböző hirdetéseket is. Volt olyan alkalom, amikor külön kértem, hogy menjünk a rutinpályára, mert szeretném az elindulásokat gyakorolni, később direkt kértem, hogy emelkedős utakon menjünk, hogy megtanuljam a kézifékes indulást is a forgalomban.

Szinte napra pontosan 3 hónap és 65 óra vezetés után a 66.órán elsőre levizsgáztam és azóta is rendszeresen vezetek.

Ne aggódj, menni fog a vezetés. ;)

Én is így kezdtem és igaz, még friss jogsim van (1 éves) de imádok vezetni.

A lényeg, hogy ne görcsölj rá. Én is ezzel csesztem el az egészet, túlaggódtam mindent. A kuplungra én is nagyon nehezen éreztem rá, igazából onnantól ment, amikor megkértem az oktatómat, hogy mutassa meg a saját pedálján. Rátettem a lábamat az enyémre, egyszer felengedte a saját oldalán és akkor végre megtanultam, hogyan kell. Az oktatóm nem nézett komplettnek a kérésem miatt, "mert ezt érezni kell" de a lényeg, hogy hatásos volt és onnantól működött a dolog. :D

Kértem, hogy addig ne vigyen ki a forgalomba, míg a rutinpályán nem érzem biztosnak magam. Így nagyjából 8 órát töltöttem ott. Tudom, ez soknak tűnhet azoknak, akik egyből a forgalomban kezdenek, de ez külön az én kívánságom volt.

Még így is sokat bénáztam a forgalomban, amik nem is voltak olyan nagy hibák, csak én fogtam fel túl drasztikusan és mindenen fennakadtam.

Igazából, az volt a bajom, hogy az oktatóm lett az egyetlen ember a világon, aki előtt ennyire béna voltam és a végén már túlságosan zavarban voltam előtte. Hiába volt nagyon-nagyon normális, nem bírtam úgy beülni mellé, hogy ne legyek sík ideg. Nyugtathatott bármivel, bennem volt a tudat, hogy nem mondja ki, de mekkora nyominak tarthat és ehhez feszélyezett. :'D

Az első rutin vizsgámon ezért meg is buktam, pont akkor az oktatómnak véget ért a munkaviszonya, így kénytelen voltam váltani.

Az új oktatóm előtt tiszta lappal indultam, már tudtam, hogy mit csinálok, 3 héttel azután sikerült is a vizsgám és azóta sincs ilyen viszolygásom a vezetéstől.

Szóval, így utólag elnézve, tényleg minden fejben dől el. Nyugodj meg, az oktató azért van ott melletted, hogy mindenben segítsen. Nem mehetsz át a stop táblán, nem fogsz nekimenni senkinek, stb. Örülj neki, hogy valaki ott van melletted, aki minden mozdulatodra ügyel, ezért ne parázz! Ha tudnám, a másfél évvel ezelőtti énemnek is ugyanezt üzenném és akkor nem kellett volna 2x is vizsgáznom. ;)

Nem veled van a baj, a vezetés ilyen. Van aki pikk-pakk ráérez, van akinek meg több időbe telik.

Ráadásul az egész "30 óra" úgy átverés ahogy van. Ahogy előttem is írják, és ahogy én is olvasom sok helyen, átlagosan 1,5-2x ennyit kell levezetni, mire valaki elmehet vizsgázni.

Az sem segít, hogy átlagosan egy Pesti iskolánál heti 2-3 alkalomnál többet nem tud menni az ember, ha kiesik 1-1 alkalom akkor az heti 1 vezetés. Rengeteget számít az, ha az embernek van ismerőse, aki tud segíteni pár órát.

Csak saját magam nézve, túl vagyok lassan az 1/3-ad részén az alap oktatásnak, és úgy érzem még sehol nem tartok. Folyamatosan haladunk előre, jönnek az újabbnál újabb dolgok, egyre több mindenre kell figyelni. De mellette meg még mindig tanulom csak az alap kezelést, gáz, kuplung, egyebek.

De például azt látom, hogy más tanulóknak sem megy elsőre jobban semmi. Mindig nézzük oktatómmal, mások is satuznak fékezésnél, össze vissza kanyarodnak sávváltásnál, stb.

Illetve azt is nézni kell, hogy a vezetés egy nagyon összetett dolog, ahol egyszerűen rengeteget számít a rutin, felkészültség.

Pont ugyanúgy, mint amikor biciklire ültetik az embert elsőre. Első pár alkalomnál a sima gurulás, kormányzás, egyensúlyozás is nehéz és hatalmas esésekhez vezet. Nem fog az ember 2 nap biciklizés után dupla előre szaltót nyomni meg egy kerekezni nulla kézzel.

De ugyanez a sportokban is. Van akinek érzéke van hozzá, simán megcsinál egyszerűbb gyűrűs gyakorlatokat, más meg csak szenved és csak sokadjára érez rá, ha ráérez egyáltalán. De egyik sem lesz profi olimpikon, aki egy megtervezett mozdulatsort hónapokig, évekig gyakorol napi szinten.