Utálok vezetni, de mégis rám erőltetik, abbahagyjam?

PÁV-tól nagyon messze vagy.

Próbáld megszeretni, legalább annyira, hogy vizsgázz le, aztán legfeljebb nem vezetsz.

A leírásodból ugyanis az jön le, hogy nem képtelen vagy megtanulni, hanem nem akarod megtanulni, ami lényeges különbség.

Nem tudhatod, hogy később nem változik-e a hozzáállásod, lehet mégis szeretnél majd vezetni, pl automata váltós autót, mert A-ból, B-be eljutni az lesz a legjobb megoldás.

Fejben kéne először rendet tenned, mert a legnagyobb gond azzal van, hogy tudat alatt is tiltakozol az egész ellen. Valahogy el kéne hinned, hogy képes vagy rá, emellett sikerélményekre lenne szükséged a vezetéssel kapcsolatban. A többi csak idő kérdése. Soha nem tudhatod, mekkora szolgálatot tehet még egyszer egy jogosítvány.

Édesanyámnak volt ugyan jogsija, de 30 évig nem vezetett, utálta, és ügyetlennek tartotta magát. Aztán, mikor szegény apám lerobbant, beteg lett, muszáj volt kocsiba ülnie. Ő hordta vizsgálatokra, kezelésekre, mindenhova. Rendkívüli élethelyzet volt, ideje sem lett volna az ügyetlenségével foglalkozni, észre sem vette mikor szokott hozzá, hogy márpedig ő vezet... Apám halála után is megtartotta a kocsit, de most már nem okoz gondot neki, elmegy bárhova.

amikor elkezdtem tanulni ugyanigy ereztem

teljesen

aztan lecsereltem az oktatom, mert egy taplo volt

a masik kocsi is jobb volt (206) elvezet volt vezetni, egyre inkabb megszoktam es alig vartam a kovetkezo orat

azota imadok vezetni

szoval varj ezzel az utalattal par honapot aztan visszaterunk ra

azon fogsz kerdeseket kiirni milyen autot vegyel