Mi a különbség a vw TDI és PD TDI között?

Keresőbe is beírhattad volna...

https://www.gyakorikerdesek.hu/kozlekedes__autok-motorok__52..

https://www.gyakorikerdesek.hu/kozlekedes__autok-motorok__54..

Sajnos az autó hátuljára csak TDI van írva már 20 éve, ez a hozzá nem értőket összezavarhatja. A TDI jelölés a turbocharged direct injection, vagyis a turbós, nem előkamrás új típusú dízelmotorokat jelöli, annak idején hatalmas újítás volt ugye és a D betű hasonlít a dízelre, ezért egyben megjelölte azt is.

A PD és CR tagokat a közösség aggatta rájuk szóban, hogy meg lehessen különböztetni. A legelső verziókon a köradagolós rendszerűeken megmaradt a hagyományos TDI név a közhasználatban. Mai napig vannak vele kavarodások.

A különbség az üzemanyag adagolóban és a befecskendező rendszerben van. A régi köradagolós rendszernél egy külön kütyü állította elő a nyomást, majd fémcsöveken juttatta el a hengerekhez a porlasztóba. 200-300 bar nyomással dolgozott, ezek már valamennyire fejlesztett rendszerek voltak, a korai köradagolók nem tudtak csak 100-150 bar nyomást, ott nem lehetett megoldani emiatt a közvetlen befecskendezést, mert kopogva meg füstölve ment, ott azért kellett az előkamra pl.

A közvetlen befecskendezés egy hatalmas lépés volt az dízelmotoroknál abban, hogy autóban is jól használható, kiautózható, széles fordulatszám és erőtartamú motort építsenek.

A PD-nél az adagoló bele van építve a porlasztóba a hengerfejben és a vezérműtengely hajtja a szelepekkel együtt, lényegében egy plusz bütyök van a tengelyen hozzájuk ami nyomkodja. Ez inkább hasonlít a soradagolókhoz, annak tulajdonságaival is (nagyobb nyomaték alacsony fordulaton, nagyobb zaj) viszont a közelsége, hengerfejbe beépítettsége, meg eleve a soradagolóhoz hasonló felépítés miatt jóval nagyobb nyomást is el tudtak érni vele, 1500-2000 bar.

Szükség volt rá, mert egyre erősebb, dinamikusabb dízelautók kellettek, egyre jobb környezetvédelmi opciókkal, akkor a CR rendszer még gyerekcipőben járt ehhez képest, a PD pedig már ismert volt, sok teherautó gyártó használta pl. Nem véletlenül ugrottak rá a németek, okosan.

A CR rendszernél egy magasnyomású szivattyú állítja elő folyamatosan az akár 2000-2500 bar nyomást egy közös csőszakaszon és onnan van elosztva a hengerekhez, mágnesszelepekkel, külön szabályozva. Eleinte kevés volt a nyomás, de ezen később ahogy fejlesztettek, rögtön élmezőnybe került, a németek csupán a bejáratottsága miatt tolták a PD-t még tovább, de csak addig tudták amíg el nem érték vele a környezetvédelmi küszöböt, ott le kellett állniuk vele.

CR előnye a valamivel nagyobb nyomáson túl leginkább a számítógépesen agyonvezérelhetősége. Befecskendezés eleje, vége, több részre osztása, nyomása, minden vackot tud állítani mindenféle motorparaméter alapján, ezzel pedig igen nagyot lehetett lépni környezetbarátossági szempontból, de teljesítményben már kevésbé, mivel maga a nyomás nem sokat nőtt.

A PD és köradagolós rendszereket is meg lehetett oldani hasonlóan szabályozva, de nagyon buták voltak ehhez képest és a nyomás is alacsonyabb volt, egyszerűen nem tudtak lépést tartani vele.

A PD az ami még lépést tud tartani manapság használt autókban, mert a teljesítménye adott, a magas nyomás adott, a többi tekinthető sallangnak, alapvetően a PD is környezetbarát, de nyilván fejlődni kell folyamatosan, nem lehetett leragadni annál, de használt autónak mai napig tökéletes.

Én a sima köradagolós TDI-t már elfelejteném, jóval gyengébb, jóval nagyobb a szakadék a másik kettőhöz képest, jóval régebbiek, elavultabbak. Azért kedvelik még mindig ennyire, mert a kis nyomás miatt és a kevés alkatrész miatt kisebb eséllyel mennek tönkre. De ha egyszer tönkremegy akkor ugyanannyiba kerül, mint egy PD-t megjavítani.