Megéri francia autót tartani?

Hosszú évek óta Renault Megannal gurulok, nem is keveset, mert a munkámból kifolyólag sokat kell utaznom.

Azon kívül, hogy tavaly karácsonykor egy részeg sofőr belémfarolt, még soha semmi bajom nem volt vele.

Persze a kötelező kontrollvizsgálatoknál előjön egy-két apróság, de az nem vészes, nem több vagy súlyosabb, mint bármely más kocsinál.

"Audi A8 ,hogy lehet összehasonlitani egy twingóval? "

Hát na, nem nagyon megy nekem ez az ironizálás :(

Csak azt akartam érzékeltetni, hogy kb ez a kérdés is ilyen volt.

Meganeról sok rosszat olvastam de egy ismerősöm régen vett egyet talán pár évesen. Összetörte, majd lett neki egy ugyan olyan csak más színűben, ezt széthajtotta és most is ugyan olyat vett használtan. Neki nyilván bevált.

Árban olcsóbb és felszereltebb mint egy ugyan olyan évjáratú VW

Nekem is Renaultom van de semmi gondom nincs vele. Régen ezeknek gyújtótrafó problémájuk volt de ma már nem kell aggódnod ha veszel egy tizenéves Renaultot mert valószínűleg előtted már valakinél tönkrement a 150-200 ezer km alatt és kicserélte. A cseredarab már nem hibás.

Az enyémnek csak annyit tudok felróni hogy néha a szervizlámpa világít de rájöttem hogy az ülés alatti csatlakozó a ludas. Ha nem macerálom és óvatosan állítom az ülés akkor nem világít. A szervó néha nyekereg kormányzáskor és kicsit többet teker az önindító vagy másodikra indul be ha nem mentem vele pár napja.

Ezek olyan dolgok ami bármilyen autónál előfordulhat.

Én azért vettem ezt a kocsit mert 200.000el olcsóbb volt mint egy azonos évjáratú, felszereltségű VW Polo.

Nekem eddig három franciám volt, mindegyik 20 év fölött.

Ami hibái voltak, azok jórészt az én hanyagságomból vagy az előző szerelő(k) brutális kontárkodásaiból adódtak. Ezzel szemben nagyon kényelmesek, mindig elfog egy "na hazatértem" érzés, mikor beülök (főleg egy hidrós Citroennel). Én bármikor beülök egy "kommersz" németbe, sose érzem azt, mint egy franciánál (kivéve a Mercedes-Benz, a másik nagy kedvenc a franciák mellett, de az egy másik kategória).

Gyerekkorom meghatározó (autós) élménye, amikor nagypapám megvett egy 7-8 éves Citroen AX 10 E-t (1.0). Akkor mi Escortokkat, Kadettekket használtunk főleg, gyakran cseréltük a kocsikat. Már akkor feltűnt, hogy papám Citroenje mennyivel kifinomultabb, kulturáltabb, "barátságosabb", kényelmesebb. Ez a kocsi ma is megvan (30 éves), én is használtam 4 évig, imádtam. Most éppen pihen, de majd valamikor feltámasztom hamvaiból.

A kényelem mellett a másik erős fegyverük a franciáknak az áruk. Amíg mondjuk VW-ből egy lomot kapsz X összegért, addig franciából egy új autót szinte.

Összegezve: Én sosem láttam igazoltnak a népítéletes véleményeket és más statisztikákat a környezetemben. Engem is mindig le akarnak beszélni, persze hiába.