Kezdésnek sok lenne egy Harley Davidson?

Nem minden esetben tartom szükségesnek a fokozatosság elvét követni. Volt olyan barátom, aki simókával kezdte, aztán átült egy Viragora. Mind a kettővel sokat ment, majd jött a nagy amerikai. Második útján -úgy ahogy kell- földhöz verte magát. Idézem: ..az volt a baj, hogy annyira megszoktam a "kicsit".

Szerintem ha elhatároztad magad, és megcsináltad a jogosítványt, akkor kapjál bele. Akiben működik az egészséges önkontroll, az tisztában van a határokkal.

/bár a perecelés opciója minden esetben jelen van/ ;)

Látom, hogy a sok "potenciális vesedonor" lepontozott, pedig nem szégyen megfogadni -egy volt motorversenyző- jó szándékú tanácsait.

Persze itt a gyíkon naponta látok kiírást, hogy "jó lesz első kocsinak 300 LE-s BMW?" vagy "első motornak H.D."??!

Pl. a szomszédomnak is hiába magyaráztam, hogy a 150 centis magasságával ne vegyen Hayabusát, amiről le sem ér a lába.

Azután amikor pl. piros lámpát kap és eldől, csak egy-két járókelő segítségével képes felállítani a motort.

Na csá.

Én itt befejeztem.

Ez hozzaallas es egyeni kepessegek kerdese. Es attol függ, mit varsz el egy motortol es hogyan szeretnel motorozni.

Ha egy-ket nyari hetvegen teszel egy kört es jo erzes nezegetni egy gyönyörü motort a garazsban es anyagilag nem vag hanyatt, akkor miert ne kezdened egy H-D-vel?

Ha azonban meg szeretnel tanulni motorozni, azt nem egy Harleyn fogod tudni megcsinalni (es föleg nem a jogositvany megszerzesevel). Erre mindenkeppen valami könnyü, nyomatekos, fordulekony motort ajanlok. A Supermotok erre tökeletesen alkalmasok. Pl. Ktm, Aprilia, Ducati stb.

Par intenziv szezon utan ugy fogod tudni vezetni a Harleyt is, ahogyan kell, nem pedig, minha egy elefanton ülnel. (Itt elnezest a sok kapuzarasi paniktol szenvedö uriembertöl, akik ugy gondolja, hogy a lebiggyesztett, összeszoritott ajkaktol neznek ki menön a mocin.)