Hány évesen lett először autód? Saját pénzből vagy segítséggel?

Igen, én is hálát adok minden nap, amióta megvan. Előtte folyton a buszozás ment. Csak az se működik mindig, mert pont nem úgy járnak a buszok, ahogy be kéne érnem munkába, amikor végzek, akkor meg már semmi nem jár. Itthoni fizetésből nekem is esélytelen lett volna autót venni, én írtam azt, hogy pár hónapos külföldi munkából lett a kocsi. Mióta itthon dolgozom, semmi félretett pénzem nincs :)

Sok sikert a vásárláshoz, remélem összejön.

A tömegközlekedéssel nekem is bajom van sokszor, pláne, hogy késtem már le a buszt és emiatt a munkahelyre is később értem be. 4-5 perccel jött korábban, mint a kiírt idő...

Egyébként ha kocsim lenne, melózni akkor is tömegközlekedéssel mennék, mert lehet, hogy úgy jobban megéri. Bár fene tudja. A menetjegyek árának a 86%-át téríti a munkahelyem, ha pedig kocsival járnék, akkor 9 Ft/km. Nem tudom, melyik lenne a jobb pénzileg. Kényelmileg egyértelműen az autó.

Az autót főleg hétvégente használnám vagy egyéb hazai ügyek intézésekor. Bevásárlás, városban mászkálás, stb. Bőven elég lenne így csak a munkahelyre bemenni vonattal/busszal, minden másra ott lenne az autó. És így tankolni se kéne sűrűn, ha mindössze csak hétvégi kocsi lenne. A fenntartását illetően nem lennék bajban. Egyedül a megvétel... Nem mindig igaz az, hogy egy kocsit könnyebb megvenni, mint fenntartani. :D Akár itt a te példád is. A hazai fizetésből azért gondolom nagyjából fenn tudod tartani, különben már nem használnád, esetleg eladtad volna, míg megvenni csak a külföldi fizetésből tudtad. Én ugyanígy vagyok, hogy ha lenne autóm, a tankolást havi szinten kigazdálkodnám valahogy, illetve 1-2 évente pár tízezret kiadni műszakira + olajcserére + egyéb szervizelésekre még nem nagy érvágás, viszont a fizetésem közel sem elég arra, hogy százezreket kifizessek egyben egy autóért...

Nekem vették az autót, 17 éves voltam. Már akkor is egy nagyon régi Opel Kadett-et kaptam, persze imádtam, mert mégiscsak első autó volt, és még ment is jól. Dízel volt, 5 litert evett minden körülmények között, egész nap kocsikáztunk a haverokkal, ők tankolták tulajdonképpen, csakhogy vigyem őket :D

Aztán egy jó ajánlatnak köszönhetően lecseréltem 2-es Golfra, jó volt, de nem szerettem igazából. Ezután már jöttek a komolyabb autók, amikre saját magam kerestem meg a pénzt, egy jó évig dolgoztam az első ilyenért.

Nekem harminc valahány évesen.

Addig volt egy "családi autó" amit szüleimmel tesómmal közösen használtunk, de alapvetően jó volt a BKV. Akkor jutottam el oda, hogy a BKV nem szolgálta ki az igényeimet.

Nagyrészt saját erőből, a kollégámtól kaptam egy pár hónapos kölcsönt, amit gond nélkül fizettem vissza. Egy új Swift volt a darab (az "eredeti"). Közlekedni jó volt vele, de miután egyszer koccantam, és csak az én autóm sérült (A mögöttem levőt egy teherautó belém tolta, engem meg az előttem levőbe) nem kicsit féltem benne.