Ha párommal közösen akarunk egy autót, azaz mindketten tulajdonosok lennénk azt hogy kell?

Lehet több tulajdonos. Ez több jogszabályból, pl. a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII.

törvényből is kiderül:

„Az adó alanya, az adófizetésre kötelezett”

„Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, akinek/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították.”

Ha nem lehetne több tulajdonos – ahogyan ezt előzetesen többen is állították -, akkor, például, ez a törvényi szabályzás hatálytalan, érvénytelen lenne. Pedig nem az, ez kiderül, például, a Nemzeti Jogszabálytár, hatályosságot is tartalmazó bemutatójából: [link]

A pontos eljárást célszerű megérdeklődni okmányirodában, kormányablakban. Itt kereshető meg, a tetszés szerinti elérhetősége: [link]

Érdeklődni, de ezt az ügyet intézni is, bármelyikben lehet: „A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást bármelyik közlekedési igazgatási hatóságnál (a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, kormányablak) okmányirodában, kormányablakban kezdeményezhető.”; ahogyan ez a honlapjukon olvasható.

Gépjármű TULAJDONOSA csak 1 azaz egy személy és/vagy kft.lehet.-Különben még mindig működne az objektív felelősség intézménye.

Kolléga úr jól összekutyulta az osztatlan közös tulajdon és a vagyontárgy fogalmát,ezzel meghülyítve mindenkit..

Elnézést kérek, tisztelt Kérdező! De, a 14. válasz (2016-04-13) 14:11: téves érvre alapoz; és mivel ezzel kíván bizonyítani, az eredeti kérdést érinti.

Ha a helyszínen nem történik meg a vezető személyének azonosítása, akkor, adott szabálysértések esetén életbe lép az objektív felelősség. Ilyenkor nem helyszíni bírságot-, hanem közigazgatási bírságot szabnak ki. De nem a jármű tulajdonosára (akkor sem, ha valaki nagybetűkkel írja), hanem az üzembentartójára.

A közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet

„1. § (1)1 A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 21. § (1) bekezdésében foglaltak alapján – a 2–8/A. §-ban hivatkozott rendelkezések megsértése esetén – a gépjármű üzemben tartójával, illetve a Kkt. 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személlyel (a továbbiakban együtt: gépjármű üzemeltető) szemben az e rendeletben meghatározott összegű közigazgatási bírságot kell kiszabni.

(2) E rendelet alkalmazásában üzemben tartó – kivéve, ha üzembentartói jog változását tartalmazó okirat ennek ellenkezőjét igazolja – a gépjárműnek a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény alapján vezetett nyilvántartásba bejegyzett üzemben tartója, vagy a telephely szerinti ország hatósága által kibocsátott okiratba (forgalmi engedély) bejegyzett üzemben tartója.”

A 3. § - 8/A §-ok részletezik mindezt.

A 8/B § (3) arról szól, hogy az üzemben tartó milyen feltételek esetén mentheti ki magát az objektív felelősség alól.

A kormányrendeletben – ami, szóközök nélkül, 22 603 karakterből áll – egyszer sem szerepel a „tulaj” szórészlet.

A rendőrség ezt tudja, és nem a jármű tulajdonosát bírságolja meg.