Mindennapi használatra tuningolt autó?

A mi családunkba a tuning autó szitokszó lett. A történet a következő. Apa megvette az új autót, később a fiúnak átengedte, az meg elkezdte tuningolni. Először csak hifi meg a szokásos homasitás vackok, de aztán elkezdett durvulni a dolog. A kocsi orra átalakult, a beltér bőrős lett, ajtókilincs eltűnt és a többi. Pont úgy ahogy a tuning ujságokban szerepelni szokott.

Itt jött a probléma, már aprópénzzel se csúszott át a műszakivizsgán, beköltözött a garázsba. Fiú kiment külföldre, kocsi maradt. Lett másik kocsi, a magyar maradt és állt, végül nagy nehezen aprópénzért sikerült eladni valakinek aki vállalta hogy visszaalakítja.

Hosszú és gyötrelmes volt, nem hiszem visszagondolva adott az a kocsi annyi élményt a fiúnak hogy megérje.

Vegyél gyári sportos kocsit. Nem érdemes csinálni

Éppenséggel lehet úgy tuningolni, hogy a műszaki követelményeinek megfeleljen. Ettől eltekintve, bármilyen tuning csökkenti az autó eladási értékét, illetve a potenciális vevők számát is.

Ilyen autót nagyon szívesen vezettem volna, 18 évesen. Pár évvel később már komolytalannak tartom őket. Drift versenyen jól néznek ki, de közúton nincs helyük. Praktikusság és kényelem szempontjából sem jók.

Ha gyors kocsit akarsz, van ilyen bőven gyárilag is.

A-ból B-be ez is elvisz, illetve ha a rendőr/műszaki vizsgabiztos nem talál kifogásolható dolgot, akkor minden további nélkül használható a mindennapokban.

Ami a gyakorlatban gondot szokott okozni, az az ültetés. Egyszer egy ismerősömmel kellet találkoznom, majd jött a telefon hogy sétáljak már el elé. Kiderült hogy annyira alacsony volt az autója, hogy egy kiemelt gyalogátkelő miatt nem tudott bejönni oda, ahol előzetesen megbeszéltük a találkozót. (pedig a város egyik legforgalmasabb része)

Ami a gyakorlaton túl mutat, hogy ha ilyen autót látok az úton, akkor az az esetek 99%-ban inkább nevetséges szokott lenni, mint sem komoly.

Egyrészt a kivitelezés igényessége sokszor inkább kókány benyomást kelt. Még szemmel láthatólag is olyan hézagok és eltérések szoktak lenni a karosszériaelemek közt, hogy vonalzóval is simán kimérhető, nem hogy tolómérővel vagy hézagmérővel/mérőhasábokkal. Pláne amikor azokat a spoilernek csúfolt ruhaszárítókat rakják fel hátulra. Erre még sokszor rátesz egy lapáttal a házilag festés és a kittelés kivitelezése is, illetve az, hogy ezek az olcsó, a "tuning szaküzletekben" kapható üvegszálas karosszériaelemek minden kis rázkódástól repednek és törnek. Persze, igényesen is meg lehet csinálni, de az esetek 80-90%-ban egyáltalán nem ez a jellemző.

...éés azok a hátsó szárnyak, erről szerintem beszélnünk kell. Azt tudni kell, hogy egy közúton használt autónál egy hátsó szárnynak a világon semmiféle jelentősége nincs és most teljesen mindegy hogy milyen autóról beszélünk. (persze, vannak szélsőségek, pl egy LP640-es vagy egy Bugatti Veyron a német autópálya no-limites szakaszán, de ezek azért nem olyan gyakori, úgymond hétköznapi dolgok) Az a hátsó szárny arra való, hogy versenypályán, versenykörülmények közt ne sodródjanak ki a kanyarban és ezzel a teljes köridőnél 10-20 másodpercet nyerjenek. Ezt közúton a büdös életben nem autózza kis senki. Nézzél meg egy kicsit "kommerszebb" sportautót, pl. egy M3-as BMW-t, egy R8-as Audit, vagy akár egy Nissan GTR-t. Nagyon ritka, hogy gyárilag akármelyiken is van szárny. Amelyiken pedig gyárilag van, vagy gyári feláras extraként kérhető, ott is ilyen kis alacsony, optikai célokat szolgáló szárny van. Vagy nézzél meg egy dragster autót. 90%-ukon nincs is semmilyen szárny, pedig ott 1000 lóerőkről beszélünk. Ahova pedig kell szárny, pl. egy kanyargós pályán zajló akármilyen verseny, oda akkora büdös nagy ormótlan szárnyakat raknak, hogy szerintem sokszor a pilóta is elsírja magát, olyan rusnya, pedig azok a szárnyak azok, amik érnek is valamit leszorítóerő tekintetében. Teljesen mindegy hogy mit hisz, mit mond vagy éppen mit beszél be magának a tulaj, egy ilyen hétköznap használt autón egy olyan szárnynak mint ami a képen is van, annyi a jelentősége hogy a nagyobb légellenállás miatt fogyasztást növel, lassítja az autót, illetve kempingezéskor lehet rajta ruhát szárítani.

A másik nevetséges dolog, hogy az az esetek 80-90%-ban az autó teljesítménye közel sem akkora, amire a karosszériája enged/engedne következtetni. Nincs is annál viccesebb, amikor egy olyasmi kinézetű autó ami a képen is szerepel, ad egy kövér gázt és a kis 1.1-1.4 motornak olyan repedt fazék hangja van, hogy a környéken nem lehet megmaradni.

Erre még rátesz egy lapáttal, amikor az autó tulajdonosa lámpától lámpáig akar veled versenyezni, nyomja neki mint süket a csengőt, a környéken az összes autóriasztó bekapcsol a hangjától, te pedig egy teljesen gyári 2.0-ás autóval egy kicsit dinamikusabban vezetve ott hagyod úgy, hogy az autód hangjából szinte alig lehet hallani valamit. Kanyarban pedig bele kell fékeznie, mert már mászik le az ívről/nyekeregnek az abroncsai, nálad pedig a gyári "sportosabb" futómű még bőven az úton tartja az autót.

Persze ilyenkor jönnek még az olcsó "motorikus tuning" megoldások. Direkt szűrő, nyitott hátsó dob, komplett kipufogó rendszer csere. Az elvetemültebbek még chip tuningra is elviszik és/vagy próbálnak még vele valamit gányolni a motorban. Aztán a tulaj már ott tart hogy százezreket borított bele az autójába és sikerült kicsikarnia belőle max. 10 lóerőt. Cserébe a motor élettartama már csak a 60-70%-a, mint aminek a gányolások nélkül lennie kellene, műszakin pedig csont nélkül megrántják a zajszint és a károsanyag kibocsájtás miatt, a megfelelőségi jel nélkül ellátott alkatrészekről pedig már nem is beszélve. Inkább a "tuningolásra" költött pénzt hozzácsapta volna az autó vételárához, és vett volna mondjuk egy 2.0 benzines, ne adj' isten turbós motort, amiknél a régebbiek is már gyárilag 140-180 lóerő közt mozognak.

Isten ments hogy én bármiről is meg akarlak győzni vagy lebeszélni. De olyan helyeken ahol csak egy kicsit is komolyabb emberek vannak, ott egy ilyen autóval az autó és az autó tulajdonosa is nevetség tárgya. Ezzel csak a többi ilyen "rácsing tuningos" haver előtt lehet felvágni. Persze kivétel ez alól, ha esetleg tényleg valami komoly, 400-500 lóerős motor van az autódban, sőt, még kijársz vele versenypályára is, de mint fentebb is mondtam, az esetek túlnyomó többségében (kb. 99%) egyáltalán nem ez a jellemző.

Nem értem a kérdést. :/

Na nem azt a részét, hogy lehet-e mindennap használni egy tuningolt autót, hanem azt, hogy mit keres itt ez a fotó?

Ez ugyanis egy bazári bóvlikkal fölcicomázott, ízlésficamos utcai autó, aminek semmi köze nincs a tuninghoz.

A #2-es válaszoló a szívemből szólt

"Ilyen autót nagyon szívesen vezettem volna, 18 évesen. Pár évvel később már komolytalannak tartom őket. Drift versenyen jól néznek ki, de közúton nincs helyük. Praktikusság és kényelem szempontjából sem jók."

Fiatalabb koromban a VW Polo autós klub tagja voltam és volt pár ilyen elbaxottul tuningolt autó amire akkor azt mondtam, hogy úristen de menő, aztán ahogy öregszik az ember rájön, hogy attól szép egy autó, hogy minél gyáribb és minél jobban megőrződ az állapotát.

Nálam a hifi tuning dolog az egyetlen ketyóság amit a mai napig űzök, de ezt leszámítva minden legyen a leggyáribb.

#4 vagyok

Ebben a videóban tökéletesen lehet látni azt amit leírtam: https://www.youtube.com/watch?v=Zh63bie0W4k

Valami összegányolt, nagyhangú honda keménykedik. Erre egy 7 személyes Grand Caravan (USA-ban teljesen átlagos családi autó) egy komolyabb gázadásnál simán otthagyta és még letekert ablaknál is alig halottad a motorjának a hangját.