Mopedautókkal mi a helyzet Magyarországon?

Időseknek, fiataloknak és fogyatékkal élőknek egyaránt nem csak a legolcsóbb, sokszor az egyedüli elérhető négykerekű esernyőt jelentette a mopedautó, mely az európai uniós és a hazai szabályzás szerint egyaránt legfeljebb 4 kW teljesítményű, maximum 45 km/óra végsebességű, segédmotoros motorkerékpár – jelen esetben két pár kerékkel. Míg azonban Európa több országában 14-16 évtől vezethetők ezek az egyszerű, zömében acél vázra, műanyag karosszériaelemekkel felépített szerkezetek, s vezethetőségükhöz nem kell más, mint a robogókhoz is kötelező (itthon M-kategóriás) jogosítvány, hazánkban 2009. április 1-től csakis B-kategóriás, azaz normál, 17 éves kortól megszerezhető személyautó jogosítvánnyal vezethetők ezen járművek, s bizony rendszám is kell rájuk, valamint regisztrációs adót is szükséges fizetni utánuk. Utóbbi mértéke 135 ezer forint 125-500 ccm között, azaz a leggyakoribb mopedautó-motorméretnél. Az új szabályzás 2009. július 1-ig írta elő az addig rendszám és nyilvántartás nélkül közlekedett mopedautók regisztrálást – a rendszámosítás minden költségével, például az eredetvizsgálattal együtt összességében az amúgy fél millió forint alatt elérhető járművek értékének felét vagy akár még nagyobb részét kellett kicsengetni. Az autójukat nem megfelelő szerződéssel vásárlók pedig a tulajdonjog igazolásakor is visszás helyzetbe kerülhettek. Ezzel az olcsó minimál-autókhoz viszonyított árelőnyüket is elveszítették, valamint az a kör, aki személyautót nem vezethet, azóta mopedautót sem. Innentől kezdve sokan a városi, lassú tempójú autózástól is megfosztottakká váltak, a mopedjárgányok forgalmazói pedig gyakorlatilag lehúzhatták a rolót.

google a barátod.