A körlámpás vagy a kocka Lada a jobb?

Nincs olyan, hogy valamelyik egyértelműen jobb. Másak, másak az erősségeik és a gyengéik.

A körlámpások például - legalábbis nekem - szebbek. Kicsit több krómdíszítés, ügyesebb formaterv, szebb vonalak - a kockák már eléggé buták voltak a sok fekete műanyaggal. Viszont a kockák jót tizenöt-húsz évvel fiatalabbak a körlámpásoknál, ennyivel kevesebb idejük volt rá, hogy szabad ég alatt sós hólétől rohadjanak, karbantartás nélkül agyonüssék őket és egyéb csodás programokban vegyenek részt. A felszereltségük is jobb: alapértelmezés a halogén fényszóró (elméletileg utastérből állítható magasságú, a gyakorlatban 10-ből 9 autón menthetetlenül berohad), az automata biztonsági öv, a (nagyjából) párnázott kormány - jó dolgok ezek. Az egyes elektromos fogyasztók is külön biztosítékot kaptak, így nem fordulhat elő, hogy a szivargyújtóba dugott akármi kinyomja a biztit és onnantól a fűtőmotorod sem megy. Inkább egyszerre tűnik el minden, mikor a hengeres biztosítéktábla alaplapja annyira elrohad (mert a körlámpások biztosítéktáblája ritkán adja meg magát, szemben a korai kockákkal). Jó pont a kockánál az integrált feszültségszabályzós generátor is, de csak akkor, ha normálisan működik. Szintén ügyes dolog a mikrokapcsolós karbi, lehet vele spórolni, de érteni kell a bekötéséhez és ha megpusztul az elektronika, csak a csere segít (vagy segítene, ha lehetne kapni megbízható elektronikát). Kockában gyakoribb az ötfokozatú váltó is, ami nem rossz, viszont tény, hogy az ötös váltókban valahogy mindig az ötödik fokozat adja meg magát. A négyfokozatúak jobban bírják az igénybevételt.

Nem lehet tehát egyértelműen igazságot tenni. A körlámpásoknak és a kockáknak is vannak előnyei és hátrányai. Hogy melyikkel jársz jobban, attól függ, mit szeretnél az autótól.

A körlámpások és a kockák is egyformán rohadnak, nem nagy a külnöbség. A körlámpásokon több a króm díszléc, ami fő korróziós gócpont. A lemez és a díszléc között megáll a víz, a díszlécpatent furatánál pedig ki tudja kezdeni a lemezt. Főleg a négykörlámpások szenvedtek ettől, mert ott még több krómdísz volt, ráadásul a lehető legrosszabb helyeken: a sárvédőív és a csomagtértető vége önerőből is rohad, nem kell neki a rásegítés.

A kockáknál kevesebb volt az ilyen gócpont, de az anyagminőség és a bevonat minősége ugyanolyan maradt. Ráadásul megjelentek új problémaforrások is. A csomagtértető végébe költözött a rendszámtábla világítása, ott mindig talált magának utat a víz a lemezhez. Valamiért az első sárvédők felső sarka is jobban rohadt a kockákon, talán jobban összegyűlt benne a kerék általá behajigált sár.

A legjobbak a '90-es években a HungaroLADA által importált kockák. Itt már nagyrészt gyári felszerelés a dobbetét, általában megfelelő technológiával rögzítve. Sajnos a házilag kendácsolt dobbetétek sokszor nem értek semmit: a 120 l-es hordót félbevágva beleerőlködték a kerékjáratba, lemezcsavarral megfogták, aztán jött a nagy csodálkozás, hogy a kilógó perem betereli a motorháztetőről lefolyó vizet a dobbetét és a sárvédő közé, a furatoknál meg rohad a lemez. Az utángyártott, méretpontos dobbetéteket is sokszor rögzítették rosszul. Az importőr által szereltek meglepően jók, kevés baj van velük, ráadásul ekkorra már az alvázvédelem is általánossá vált. Na és azt sem szabad elfelejteni, hogy egy '90-es évekbeli kocka bódéja még csak a húszas éveit tapossa, nem a harmincasokat vagy negyveneseket. Ennyivel rövidebb ideje küzd egymással az acéllemez és a korrózió.