Az alul kormányzott autót kézifékkel lehet a legjobban megfogni?

Ez marhaság, az ESP ugyanis nem azt csinálja, amit a kérdező kérdezett.

1: az ESP - a kézifékkel ellentétben - nem blokkolja a kereket.

2: az ESP egymástól függetlenül képes a kerekeket lassítani, illetve csökkenteni a hajtást - ellentétben a kézifékkel, ami mindkét hátsó kerékre egyformán hat (jobb esetben a hátsóra).

3: az ESP kicsit precízebben képes beavatkozni, mint a fakezű sofőr.

4: az ESP nem csak akkor lép működésbe, amikor más késő.

+1: ne felejtsük el, hogy az ESP elsősorban a jármű tengely körüli elfordulását észleli egy giroszkóppal - tehát a túlkormányzottságot. Alulkormányzott autó viszont nyílegyenesen, érintőirányban csúszik ki a kanyarból...

Úgyhogy ne beszéljünk már hülyeséget. Jó dolog az ESP, de annyi köze van a kérdéshez, mint dzsásztinbíbernek a kvantumfizikához.

"Gázzal pedig csak rontasz a helyzeten,"

Igaz, ha adod, de nem úgy gondoltam.

Van 3 kezelőszerved: gáz, fék, kézifék (többit most nem sorolom), ezek összehangolt kezelése szükséges a helyzet megoldásához.

Persze, ha egyáltalán megoldható a helyzet és nem árt ralis tapasztalat sem.

Első esetben idekerülve alig hiszem hogy bárki akár elméleti felkészültség birtokában is jól csinálná, magamat is beleértve, bár olykor szabad terepen, havon jégen szoktam "feszegetni"..

Tanulságos mit lehet tenni, mit nem és amikor már nincs mit tenni, majd megállok valahol, most még van hely....

Már nem emlékszem hol, de van vezetői továbbképző, ahol vizes úton (locsolva, hogy csússzon) segédkerekes autóval lehet oktató mellett vezetni, aki mondja a "mit-hogyant".

Nem függ ezzel igazán össze, de jártam Hungaroringen, 6 kört mehettem egy autóval, ahogy a csövön kifért, volt ott csúszkálás, sodródás, és két nem egyforma autó volt, egyik mondhatni semleges, a másik orrnehéz volt. Azért volt tesztpálya is, quadozás némi előképzés után és terepjáró, szintén rövid tanpálya után oktató felügyelete, tanácsai mellett.

Mindezt a Suzuki meghívott vendégei között tehettem.

Nagy élmény volt, legnagyobb a Ring.

Előzőhöz: azért nem állíanám be magamat felkészültnek, legfeljebb az alapdolgokat tudom, de itt igazán érvényes a mondás: gyakorlat teszi a mestert, na abból nem sok van.

A Ringen sikerült (mertem) csak határig menni és sok méteren keresztül gázzal (több-kevesebb), kanyarban sodródva tartani a pályán. És ott sok kanyar van...

Most mit mondjak?

Ahhoz gyilkolni kell az autót, ahhoz nincs szivem, meg ahhoz olyan hely is kellene, ahol ezt lehet büntetlenül, meg ha feszegetjük, nyilván lesz olyan, hogy bizony több lett a kelletténél és akkor már nem biztos, hogy mozgóképes marad a kocsi.

Korábban volt garázsom, volt lehetőségem javítani, ma nincs, úgyhogy marad a békés autózás és télen az elhagyatott jeges úton a kipörgetés, csúszkálás, korrigálás ameddig lehet, hogy nehogy kijöjjek az igazán meg sem szerzett gyakorlatból...

Jólesik "emlékezni"...

Korábban még az elektronika előtti időszakban már csináltak autót a sport kategóriában, hogy "gondolkodó futóművek".

Bizonyos irányú terhelés esetén változott a futómű geometria, amely a korrigálás irányba módosította a beállításokat átmenetileg.

Ennek nagyon ősi formája a minden autón sok 10 éve meglévő kanyar (kereszt) stabilizátor.

Egyszer épp szereltem, jött a haver menjünk valahova, nem volt felrakva még, nem volt kedvem aláfeküdni, mondtam, menjünk.

Hát az rémálom volt, ahogy billegett....